Július közepén érkezett meg a 6500 méteres magasságban kialakított kettes táborba a Gasherbrum I és II csúcsára tartó Klein Dávid és Suhajda Szilárd. Mindketten bizakodóak voltak, az utóbbi napok szokatlanul kedvezőtlen időjárása azonban közbeszólt.
Suhajda Szilárd pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül készült megmászni a 8080 méteres Gasherbrum I-et (Hidden Peak) és a 8035 méteres Gasherbrum II-t (GII). Klein Dávid célja az volt, hogy oxigénpalack és magashegyi teherhordók segítsége nélkül mássza meg a Hidden Peaket, a GII csúcsát ő 2003-ban már sikeresen elérte.
Suhajda Szilárd: Szüntelen csak a hegyet nézem
A szokatlanul kedvezőtlen időjárást, a szezonból és az engedélyükből még hátralévő időt mérlegelniük kell. Suhajda Szilárdnak a nagy vihar utáni várakozás közben született sorait a Kalifa Expedíció tette közzé:
"Igyekszem erősíteni magamban, hogy ez volt a helyes döntés, de a csalódásomat nem tudom leplezni. A sírás határán vagyok. Szüntelen csak a hegyet nézem. Korán kelek, kiülök a konyhasátor elé, tekintetem a GI csúcsára szegezem. Olyan, mintha megrögzött lennék. Mintha feloldást jelentene az, hogy csakis fölfelé tekintek – úgy érzem, ott lenne a helyünk. Még éjszaka is nyugtalan vagyok: le-fel járkálok a kőtörmeléken és az eget fürkészem. Jól döntöttünk, de nem tudok megbékélni. Idő kell: igen, normális ez az állapot, de idő kell hozzá! Lassan megnyugszom. Éjszaka Dávid sátra előtt gubbasztok és beszélgetünk: feloldozást jelent minden baráti szó. Érzem, ahogy az eddig szűnni nem akaró görcs eltűnik a gyomromból. Minden könnyűvé válik. Az előző kör, az utolsó akklimatizációs körré értékelődik át a fejemben. Igen, ez így helyes. Bekuporodok a sátramba és áthat a biztonság érzése. Mindketten nyugtalanok voltunk mostanáig, de végre sikerül átadni magunkat a reményteljességnek és a bizakodó várakozásnak...
A Feleségem és Kisfiam fotójára pillantok: sátram belső falán himbálózik a fénykép. Csendesen zúg az esti szél. A szívem melegség járja át.
Suhajda Szilárd"
