A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa, dr. Nagy Klaudia Vivien Magyarországon elsőként végezte el az Európai Űrügynökség (ESA) által akkreditált űrorvos szakképzést, ezzel az ország első ESA-minősített űrorvosaként támogatja az európai űrhajósok küldetéseit. A HUNOR Magyar Űrhajós Programnak a Semmelweis Egyetem is aktív szereplője, feladata az egészségügyi háttér biztosítása, amelynek része az asztronauták orvosi kiválasztása, kiképzése és egészségügyi állapotuk monitorozása.
- Gyermekkorom óta érdeklődtem az űrrel kapcsolatos dolgokért, beleértve a filmeket is, nagy Star Wars rajongó voltam. A HUNOR-ba egy nagyon szerencsés véletlennek köszönhetően kerültem– árulta el a honlapunknak adott interjúban dr. Nagy Klaudia Vivien.
Az klinika kardiológusa elektrofiziológiára szakosodott, ami gyakorlatilag katéteres ritmuszavar ellátást jelent. Emellett szakmapolitikával is foglalkozik, a Londoni School of Economics and Political Sciences levelező egészségügyi közgazdaságtani mesterképzését is elvégezte, illetve magyar és nemzetközi kardiológiai szakmapolitikai szervezetekben részt vesz. (Egészségügyi Szakmai Kollégium Kardiológia Tagozata, Európai Kardiológus Társaság különböző szervezetei). Mindemellett sportesemények orvosi biztosításában is tevékenykedik.
A HUNOR-program projektért dr. Merkely Béla rektor felel, közvetlen munkatársaként pedig dr. Nagy Klaudia Vivien kérte fel az operatív feladatok ellátásra. A Semmelweis Egyetem a program egészségügyi és kutatási háttérintézményeként vesz részt a Kiválasztási és kiképzési alprogramban, valamint vezeti – fejleszti, koordinálja és működteti – a Kutatási alprogram orvos-egészségügyi részét.
- Amikor meghallottam, hogy űrprogram, először azt hittem, rosszul értek valamit, de természetesen habozás nélkül igent mondtam a megtisztelő feladatra – emlékezett vissza az adjunktus.
A több mint 240 jelentkező előválogatását követően, 2022 nyarán egészségügyi alkalmasság alapján a Semmelweis Egyetem választotta ki 25 fő közül a legjobb 8 űrhajósjelöltet, amihez az intézmény kidolgozott egy, az ESA (Európai Űrügynökség) és a NASA irányelveit is magába foglaló protokollt. Ennek részeként többek között számos orvosi szakvizsgálatot is elvégeztek rajtuk a klinikákon.
Forrás: Semmelweis Egyetem
Dr. Nagy Klaudia Vivien kitért arra: szerettek volna saját know-how-t hozzátenni a meglévő protokollokhoz, ezért számos kiegészítő szűrést is végeztek, ilyen például szív-MR és a véralvadási paraméterek vizsgálata. Az űrhajósok képzést kaptak telemedicinából és újraélesztésből is a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán a felkészítés során. Végül magyar kutatóűrhajósként a 2025-ös misszióban a tervek szerint Kapu Tibor vehet majd részt, a tartalékos pedig Cserényi Gyula lesz – ők jelenleg az Egyesült Államokban, Houstonban vesznek részt egy misszióspecifikus tréningen.
A kiválasztási folyamatot követően kereste meg a magyar doktornőt az ESA orvosi vezetője, hogy szeretnék bevenni az orvosi csapatukba, így lett űrorvos-jelölt. A másfél éves ráépített képzésnek vannak elméleti és gyakorlati részei, melynek egyik fele az ESA központjában, Kölnben zajlott, a másik fele pedig Houstonban.
- Itt egy olyan küldetésben vettem részt, amilyenre a magyar űrhajós is készül, tehát hasznos szakmai tapasztalat volt: egy dán asztronauta volt hat hónapig az űrállomáson, az ő misszióját követtem tréning alatt lévő űrorvosként a houstoni központból – avatott be dr. Nagy Klaudia Vivien, aki Szeptember 26-án végül kézhez is vehette az ESA által akkreditált űrorvosi oklevelét.
Az űrorvosok maguk nem utaznak együtt az asztronautákkal az űrbe, a Földről kísérik végig a teljes missziót, valamint a küldetés előtt és a landolás után is számos feladatuk akad. Közvetlenül a felbocsátás előtt egy kéthetes karantén-időszak kezdődik, ezzel is kizárva bárilyen fertőző betegség valószínűségét, ezen időszak alatt a kezelőorvos végig az asztronautával van. A felbocsátás napján az űrhajósok orvosuk kíséretében autóval utaznak az indítóállomásig, ahol egészen az űrkapszula bejáratáig kíséri őket az űrorvos. Amíg az űrhajós az űrállomáson tartózkodik, addig orvosa a földi irányítóközpontból kíséri figyelemmel az aktivitását. Hogyha bármilyen orvosi kérdés, probléma, vészhelyzet merülne fel, akkor az asztronauta azonnal el tudja érni orvosát , ugyanakkor mindig ül a houstoni irányítóközpontban egy orvos, a NASA hivatalos beosztása alapján.
Forrás: Semmelweis Egyetem
A missziók végén az űrkapszulák a floridai partoktól nem messze, az óceánban landolnak, onnan tengerészgyalogosok emelik ki az űrhajósokat, akiket azonnal gondozásba vesznek az orvosok. Houstonban megkezdődik a rehabilitációs folyamat, melynek különböző fázisai vannak: Először a keringésnek, illetve az egyensúlyrendszernek kell újra alkalmazkodnia a földi gravitációhoz. Továbbá az űrben elszenvedett izomvesztést is helyre kell állítani, az őket űtben ért gravitáció hiánya, és gyakran az alacsonyabb tápanyagbevitel miatt.
Amikor épp nem Houstonban vagy Floridában dolgozik, dr. Nagy Klaudia Vivien a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán gyógyít, ahol több mint 10 éve praktizál, ezért kiterjedt betegkörrel rendelkezik. Az adjunktus hangsúlyozta, hogy a betegellátásban szerzett sokéves tapasztalat, klinikai gyakorlat elengedhetetlen az űrorvosi feladatok ellátásához, ahol vészhelyzet esetén azonnal jó döntéseket kell hozni.
A doktornő kiemelte, hogy az űrkutatás és az ahhoz kapcsolódó technológia nagyon sok mindent adott már a hétköznapi betegellátásnak. Ilyen például az a monitor, ami jelen van minden intenzív osztályon vagy bárhol, ahol betegek élettani paramétereit figyelik meg. Ide sorolhatjuk még a telemedicinát is, aminek egyik példája lehet az okosóra, melynek használatát rendszeresen javasolja pácienseinek, mivel bizonyos modellek képesek rögzíteni egy jó minőségű egycsatornás EKG-t is, és ha a betegnek van akár egy ismert, akár még nem diagnosztizált ritmuszavara, akkor az okosóra mérései azonnali segítséget nyújthatnak az orvosoknak a diagnosztikában.
Forrás: Semmelweis Egyetem
-400x225.jpg)
