Óriási, egyelőre megmagyarázhatatlan eredetű robbanás látszik a NASA legújabb röntgenfelvételén. A kataklizma forrása egy tőlünk 10,7 milliárd fényévre található galaxis.
A szóban forgó csillagváros alapból elég haloványnak és jelentéktelennek tűnt, ám 2014 októberében alig néhány óra leforgása alatt ezerszer fényesebbé vált, mielőtt ismét elhalványult – írja a Science Alert tudományos portál. A csillagászok értetlenül állnak az esemény előtt, szerintük egyetlen ismert csillagászati jelenség sem magyarázza a látottakat.
Valószínűleg egy teljesen új típusú kataklizmát sikerült megfigyelnünk– mondta a zürichi műegyetem (ETH Zürich) egyik munkatársa, Kevin Schawinski. – Bármi is legyen ez, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderítsük, mivel van dolgunk" – tette hozzá.
A titokzatos robbanás ezerszer fényesebb volt, mint a rendszerben található összes csillag együttvéve. Hasonló eseményt még nem detektáltak a világegyetemben.
Három lehetséges magyarázat
Habár egyelőre csak a sötétben tapogatóznak, a csillagászok felállítottak pár teóriát, amely magyarázná a rejtélyes felfénylést. Az egyik ezek közül az úgynevezett gamma-kitörésekre fókuszál.
A gamma-kitörések látszólag véletlenszerű helyekről érkező gamma-felvillanások, amelyek 10-20 milliszekundumtól néhány percig tartanak, és gyakran követi őket utófénylés nagyobb hullámhosszokon (röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám). Ezek a legfényesebb jelenségek a világegyetemben az ősrobbanás után. A megfigyelések alapján a gamma-kitörések többsége nagy tömegű (legalább 30-40 naptömeg) csillagok önmagukba roskadásakor jön létre, kisebb részüket két, egymás körül keringő neutroncsillag (vagy neutroncsillag, fekete lyuk kettős) ütközése idézi elő.
Ha ilyen gamma-kitörés történik, és az a Föld felé irányul, akkor először gamma-sugarak kezdenek bombázni minket, majd később gyengébb röntgensugarak érkeznek. A szóban forgó lehetséges gammakitörés a kutatók szerint azért látszódhat a korábbiaktól eltérőnek, mert az nem a Föld felé irányul, vagy az apró galaxison túlról érkezik. Létezik egy harmadik lehetőség is, eszerint egy fekete lyuk szaggatott szét egy fehér törpecsillagot a távoli rendszerben, és ezt sikerült a kutatóknak észlelniük.
Tovább kell figyelni a gyanús galaxist
A különös jelenséget a NASA Chandra nevű röntgencsillagászati műholdja rögzítette. Az eszköz működése során összesen 2,5 hónapig figyelte az érintett galaxist, de a mostanihoz hasonló kataklizmát még sohasem kapott lencsevégre. A forrás pontos meghatározásához a kutatóknak a Hubble és a Spitzer űrtávcső segítségét is igénybe kellett venniük, így derült ki, hogy a röntgenkitörés egy tőlünk 10,7 milliárd fényévre található apró galaxisból érkezett, amely a Chandra Deep Field South nevű égrészen figyelhető meg.
A csillagászok most azt tervezik, hogy átnézik a Chandra űrteleszkóp és a Swift műhold, valamint az Európai Űrügynökség XMM-Newton teleszkópjának teljes adatbázisát. Elképzelhető ugyanis, hogy az említett kutatóeszközök már rögzítettek hasonló kataklizmát, csak a kutatók (a jel rövidsége miatt) nem vették észre. Ezen kívül továbbra is figyelik a csillagvárost a Chandra űrtávcsővel.
Az eredmények júniusban jelennek meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szakfolyóiratban, előzetesen pedig az arXiv.org portálról érhetőek el.
Titokzatos kitörések az univerzumban
A frissen detektált jelen kívül rengeteg rejtélyes szignált fognak a csillagászok. A legtitokzatosabbak közé tartoznak a gyors rádiókitörések (Fast Radio Bursts, FRB). A csillagászok mindössze tíz éve ismerik ezeket a nagy energiájú asztrofizikai jelenségeket, amelyek felvillanó rádiópulzálások formájában láthatóak.
Egy szempillantásnál is jóval rövidebben és látszólag rendszertelenül villannak fel az égbolton.
Forrásukról számos elmélet született: a villanások két neutroncsillag összeolvadásából vagy nagy tömegű fekete lyukaktól származhatnak. Sőt, olyan vadabb elképzelések is léteznek, hogy a kozmikus fényfelvillanások valójában idegen űrhajók hajtására szolgálnak.
Az FRB-k pontos eredetét a jelek rövidsége miatt nagyon nehéz meghatározni, egy nemrégiben közölt kutatásnak azonban sikerült azonosítania az FRB 121102 tudományos névvel illetett kitörés forrását, egy törpegalaxist.
Forrás: origo.hu
