Kevés népszokás fűződik ehhez a naphoz, csupán néhányat jegyeztek fel a krónikák – írja a Netfolk.
Egyes vidékeken ekkor rendezték meg az aratási felvonulást. Galgamácsán például néhány leány vitte a kalászokból font koszorút, őket követte lovaskocsin a „ maradék”. A templomhoz vonultak, ahol imával adtak hálát, hogy az aratási munkákat sikeresen befejezték.
A református közösségben a legszegényebb családnak nagy kenyeret sütöttek, amelyhez a lisztet házról házra gyűjtötték össze.
A Felvidék magyar lakta területein ünnepi istentisztelettel, kenyérszenteléssel, kirakodóvásárral ünnepelnek, Erdélyben őrtüzek gyújtásával, kulturális programokkal, néptánctalálkozóval és ökumenikus zarándoklattal tisztelegnek az államalapítás előtt.
A néphagyomány szerint István napkor a szép idő jó gyümölcstermést jelez. A Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák, Medvesalján, Péterfalván pedig a nap a málna szedésének ideje.
Forrás: sokszinuvidek.24.hu
