Nemzet Művésze elismerést kapott a gyomaendrődi származású Kunkovács László

Hét alkotó részesült a Nemzet Művésze díjban, amelyet hétfőn vehettek át a Pesti Vigadóban.

A nemzet művésze lett Budai Ilona népdalénekes; Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke; Kampis Miklós építész; Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató; Lator Lászó költő, műfordító, esszéista; Orosz István grafikusművész és Rofusz Ferenc animációsfilm-rendező – jelentette be Vashegyi György, az MMA elnöke az átadó ünnepségen.

 

 Névjegy

Kunkovács László Endrődön (ma: Gyomaendrőd) született Kovács László néven 1942. március 25-én, az endrődi iskolaigazgató hetedik gyermekeként. Szegeden, a Pedagógiai Főiskolán tanítói oklevelet szerez 1963-ban, a MÚOSZ Újságíró Iskoláján pedig másoddiplomát 1965-ben.

Egy évet szülővidéke tanyavilágában, Csárdaszálláson tanít, majd Budapestre költözik és tíz évig az MTI országjáró fotótudósítója. Később rovatvezető, majd művészeti szerkesztő az MTI-nél. Közben 1973–1976 között fotóműhely vezető és óraadó a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Önállósítja magát – lapot szerkeszt, szakkönyveket illusztrál, de főképp néprajzi kutatással foglalkozik. Speciális területe a vizuális antropológia – ami néprajzi fényképezést és képi fogódzókra épülő kultúrakutatást jelent. 1990 óta önálló alkotó, és teljesen alkotótevékenységének él. Munkáit a tudomány és a művészet eszközeinek egyenértékű alkalmazása jellemzi. Fő témája a magyar Alföld, a pásztorkodás és a halászat.  Tizennyolc, az eurázsiai sztyeppeövezetben és a tajgában élő népnél volt gyűjtőúton – szomszédainknál és a Balkán népeinél, finn-ugor nyelvrokonainknál és az eurázsiai sztyeppeövezet nomádjainál végzett vizuális antropológiai kutatásokat. A kutatott népek: román, bolgár, török, udmurt, mari, baskír, hanti, üzbég, kazak, kirgíz, altáji, hakasz, tuva, mongol, jakut, kínai, tibeti, ujgur. 

Munkásságáról, életéről, díjairól bővebben az MMA oldalán olvashat

 

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: “magyarságunk számos más nemzettel ellentétben azért nem veszett el a történelem viharaiban, mert különös és erős önazonosság-tudattal rendelkezik, amely képes ellenállni minden erőszakos külső hatásnak”. Hozzátette: “ennek az életszemléletnek a legfőbb gyökerei az ősi és a keresztény hagyományunk, a nyelvünk, Istenbe vetett hitünk, egymás szeretete és tisztelete, kultúránk, művészetünk és irodalmunk”.

A miniszter azt hangsúlyozta, hogy nem lehetnénk magyarok, ha nem lenne magyar identitásunk, ha nem lenne lelkünk és gondolatvilágunk szerves része Vörösmarty lírája, Munkácsy festményei, Jókai regényei, Liszt és Kodály dallamai, Kós Károly épületei. A magyar művészet olyan kimagasló alkotókkal és alkotásokkal rendelkezik, amelyekre méltán lehetünk büszkék – emelte ki, hozzáfűzve: a művészet egyik célja nemzetünk hagyományainak, történelmünknek, érzésvilágunknak és életszemléletünknek a méltó feldolgozása.

 

A Nemzet Művésze díjat az MMA kezdeményezésére alapította 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából. A díj odaítéléséről a Nemzet Művésze-díj Bizottság dönt, a testületet 11 Kossuth-díjas művész alkotja. 

 

A díj a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet alkotóinak adományozható. A Nemzet Művésze cím az előzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét – táncművész, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét – betöltött művészeknek adható, a címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti.

 

Forrás: MTI

Megosztás:

Címke: , , ,