Ma, vagyis május 8-án van a Kézműves Fagylalt Napja Magyarországon. A kezdeményezés 2013-ban indult útjára a Torkos Csütörtök nyomán. Célja, hogy megünnepeljük ezt a közkedvelt, szezonális édességet. Mi, rajongók millió pedig örvendeztünk, hiszen ezen a napon eddig féláron nyalhattuk a hűsítő finomságokat. Idén kisebb hiszti alakult ki arról, hogy akkor most lesz-e fagyinap vagy sem. Végül nem lett. Azonban ettől függetlenül úgy döntöttünk, hogy megosztjuk a behir.hu olvasóival a fagylalt történetét, ugyanis a közkedvelt nyári hűsítő finomság mindenképpen megér egy történetet.
Történelemóra
A fagylaltot nem feltalálták, hanem lassanként formálódott, alakult azzá, ami.
A kínaiak már 5 ezer évvel ezelőtt élvezettel fogyasztottak hóval kevert gyümölcslevet. A történeti adatok tanúsága szerint Salamon király idejében jeges italokat szolgáltak fel, s a Bibliában említett tej és méz lehetett a fagylalt őse.
Történészek szerint egyiptomi közvetítéssel került a hideg édesség a földközi-tengeri országokba.
Hippokratész orvosságként ajánlotta betegeinek, Nagy Sándor élénkítőszerként fogyasztotta a csaták előtt. A görög költő, Szimonidosz lakomáin az Olimposz havát kínálta kelyhekbe töltve, Néró császár pedig rabszolgáival hozatott jeget a messzi, gleccseres hegyvidékekről, hogy elkészíthessék neki a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölccsel kevert csemegét. A döntő újítás Marco Polo korából származik, amikor rájöttek, hogy a fagylaltkészítő edényt kell lehűteni, ahelyett, hogy a jeget kevernék a masszához.
Az első igazi fagyi készítőből rögtön kettő
Egyes források szerint az első igazi fagylaltkészítőnek a palermói származású Francesco Procopio del Coltelli nevű úriembert tartják. Az írások szerint 1672-ben készített először fagylaltot egy párizsi kávéházban, mely nevét a mesterről kapta: Cafe Procope és természetesen ma is létezik. Eleinte csak nyáron árult, akkor is kizárólag citromfagylaltot. Mégis olyan népszerű lett, hogy Voltaire, Rousseau, Diderot vagy akár Napóleon is rendszeresen megfordult nála. Vagyis egy olasznak, aki Párizsban ügyeskedett köszönhetjük, hogy a fagylaltoknak hamar jó hírét vitték szerte a világban.
Más forrásban is erős a francia szál, egy Audiger nevű szállodást és konyhamestert említenek, aki 1660-ban „Rendes ház" című szakácskönyvében fagylaltreceptet is leírt. Ezt a könyvet XIV. Lajosnak ajánlotta, akinek konyháján hétpecsétes titokként őrizték a fagylaltkészítés receptjét. A király kertésze azonban kilopta a receptet, így nemsokára boldog-boldogtalan hozzáférhetett.
A 19. század végére már a legtöbb magára valamit is adó kávéházban lehetett kapni fagylaltot. Amerikába az 1700-as évek végén jutott el a fagylalt receptje.
A fagylalt népszerűsége akkor ugrott meg igazán, amikor 1904-ben, a Saint Louis-i világkiállításon egy fagylaltárus, bizonyos Charles E. Miches azzal lepte meg vendégeit, hogy a hűsítő finomságot édes pitatésztába töltötte, s ezzel feltalálta a tölcsért. Megint egy világújdonság, mely az emberi lustaságnak köszönhető, ugyanis Charles barátunk megelégelte a kelyhek mosogatását, ezért kísérletezett és találta fel a fagylalt tárolására alkalmas ostyát.
Alig egy évtizeddel később Amerikában, az Ohio állambeli Zungstownban Harry Burt kezdte forgalmazni az első pálcikás fagylaltot 1930. július 18-án. A sikert jelzi, hogy ma már ez a nap az Egyesült Államokban a Nemzeti Fagylaltnap.
A hazai vonal
Magyarországra Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix hozta a nápolyi udvarból hozományában a nyári nyalánkságot. Különlegessége miatt a fagylaltot még az 1700-as években is csak a főúri kedvtelések között tartják számon a korabeli történetírók. Hol olasz nyelven hivatkoznak rá, gelatónak emlegetve, hol németül, eisnek nevezve.
Magyarországon először 1753-ban jelenik meg a fagylalt egy Erdélyben, kéziratban összeállított szakácskönyvben: „Epervíz vagy ama jeges lév forma” – névvel.
Mai történetünk további kultúrtörténet érdekessége, hogy a ma is használt fagylalt szót Báróczi Sándor királyi testőr, író találta ki 1775-ben.
Kezdetben csak az akkori felső tízezer élvezte a hideg nyalatot. Érdekesség, hogy a magyarok kedvenc királynéja, Sisi az ibolyából készült fagylaltot kedvelte.
A fagylalt népszerűsítésének és valamennyi társadalmi réteg számára elérhetőségét a tradicionális fővárosi cukrászdáknak, mint a Lukács, a Hauer, a Ruszwurm, az Auguszt köszönhetjük. A fagylaldáknak, hűsöldéknek nevezett helyeken üvegtálban, porcelánban, fémkelyhekben szolgálták fel a fagylaltot, mely egyre elérhetőbbé vált mindenki számára.
A két világháború között Budapesten megtelepedett olasz fagylaltkészítők újszerű anyagokkal és technológiákkal keltek versenyre magyar kollégáik termékeivel. Az olasz fagylalt erős ízű, krémesen sima, harapható, de habos készítményként terjedt el az egész világon, így kishazánkban is.
Nyaljon velünk!
Az eredeti tervek szerint ez lett volna az utolsó fejezetünk címe, azonban a kisbetűs élet közbeszólt. Még januárban tört ki kisebbfajta hisztéria a Kézműves Fagylalt Napja szervezőinek Facebook oldalán. Akkor azt írták, hogy idén elmarad az esemény, mert így tiltakoznak az ellen, hogy a fagylalt áfája nem került át a kedvezményes 5 százalékos áfakörbe.
A tél közepén túlzottan nagyot nem robbant a hír. Azonban ahogy közeledtünk a tölcsér és a dupla fagyi gombóc által szimbolizált V.8., azaz május 8-ai dátumhoz, úgy szaporodtak el a nép által csak Fagyi-napnak becézett kezdeményezéssel kapcsolatos hírek. A legtöbb médium, így a behir.hu is igyekezett tájékoztatni az olvasókat a nap eseményeiről. Mi is közzétettük a rendezvényhez kapcsolódó cukrászdák, fagyizók listáját.
Azonban mint kiderült, az idei Kézműves Fagylalt Napja elmarad.
Mi nagyon szomorúak vagyunk, ezért úgy döntöttünk, hogy ettől függetlenül elmegyünk és eszünk egy finom fagylaltot. Csatlakozzanak Önök is, hiszen a fagyizáshoz nincs szükségünk kitűzött napokra!
