A nap sztorija – Ez történt 1969. május 29-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. május 29-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma a díjnyertes, gyomai gázkazánokról szóló beszámoló, az Építők napjára való felkészülést bemutató tudósítás, továbbá a Népújság olvasói levelekre válaszoló rovatának következő számából két üzenet és azok válaszai kerülnek reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

Díjat nyert a gyomai gázkazán a BNV-n

Az első exportmegrendelés

“A Békés megyei Vegyesipari Vállalatot a Fővárosi Tanács VB Ipari Főosztálya a BNV-n dicsérő elismerésben részesítette és ezüst serleggel díjazta. Az oklevélen ez áll: „Színvonalas részvételéért. Az 1969. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállított cikkei közül külön dicséret illeti a gázüzemelésű kiskazán-családot.”

A vállalat 7, 10, 15, 25 és 60 ezer kalóriás ÉTI típusú gázkazánjait láthatta a közönség. Magyar és németnyelvű prospektus is készült, melynek szép kivitele a Kner Nyomda érdeme.

Az urbanizáció áldásos hatása (forrás: gyomaendrod.hu)

Kiss Jánosnak, a vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint a vásáron sikerült a látogatók érdeklődését felkelteni a gázkazánok iránt, egyúttal a vállalat vezetői személyes kapcsolatot teremtettek a bel- és külföldi megrendelőkkel. A szakmai napok alkalmával, sok fűtéstechnológiával foglakozó (tervező, beruházó és kivitelező) szakemberrel találkoztak. Számos építési tervező, intézet, vállalat képviselői, továbbá csehszlovák, jugoszláv, osztrák, francia, olasz és NSZK-beli kiállító érdeklődött a gyártmány iránt, amely a tapasztalatok szerint a külföldi gázkazánokkal hatásfokban, árban és kivitelben egyaránt felveszi a versenyt.

A vállalat közvetlen kapcsolatba került olyan külföldi cégekkel, amelyek a kazán működését szabályozó automatákat gyártják. Az olasz SIT cégtől 20 ezer dollár értékű műszert rendelt. A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével 100 ezer rubeles exportszerződést kötött a csehszlovák STROJEXPORT-tal.

A vállalat idei belföldi megrendelése 1800 gázkazán, ami a tavalyinak mintegy kétszerese. A BNV sikere nyomán 1970-től vár jelentősebb megrendelést, amitől függ majd a gyomai gyáregység további fejlesztése.

A gázkazánon kívül vasipari és asztalosipari (kooperációs) munkákra is szerződést kötött a vállalat.”

 

Mai kommentár: Békés megyei gazdaságtörténeti érdekesség, hogy az 1967-ben alakult gyomai Kazángyártó Vállalat volt Magyarország első gázkazángyára. Az alapítás évében indult el az Építéstudományi Intézet által kifejlesztett ÉTI-Gázkazáncsalád első darabjainak gyártása, amely az akkori hazai gyártású gázkészülékek hiánya miatt igen gyorsan népszerűvé vált, belföldi és külföldi piacokon egyaránt. A kazángyártó vállalat és az állami vállalatok Gyomán létesített fióküzemeinek hatására indult meg a modernizáció és az urbanizáció a településen. Az 1960-as években alakult ki a mai város jellegzetes arculata.

 

 

Vasárnap – építők napja Békéscsabán és Orosházán

Szombaton ünnepséget és fogadást rendeznek a megyeszékhelyen

Építkezés a békéscsabai Tanácsköztársaság útján (forrás: Facebook/Békéscsaba a múltban/Gellért Mária)

“Június l-én, vasárnap rendezik megyénkben a hagyományos építők napját. Ezt megelőzően, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a békéscsabai téglagyár Kulich Gyula művelődési otthonában tartják meg a megye építő-, fa- és építőanyag-ipari dolgozók, szakszervezeti aktívák és veteránok képviselőinek részvételével az ünnepséget és fogadást. Az ünnepi beszéd után, amelyet Drienyovszky János, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója tart, átadják a termelésben és a szakszervezeti munkában élen járóknak a kitüntetéseket.

Vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes zászlófelvonással kezdődik az építők napja Békéscsabán, a Lencsési úti KISZ-parkban. A rendezők most is gondoskodnak megfelelő kulturális, sport és szórakozási lehetőségekről. A sportrendezvények közül kiemelkedik a kispályás labdarúgó-torna, amelyen a csapatok a harmadik-negyedik és az első- második helyért mérkőznek még egymással.

Orosházán, a Ságvári ligetben rendezik meg vasárnap az építők napját.

 

Mai kommentár: Kishazánkban az Építők Napját június első vasárnapján tartják az 1897. június 6-7-i első magyar Építőmunkás kongresszus tiszteletére. A kongresszust Bokányi Dezső magyar író, újságíró, fordító – eredeti szakmája szerint kőfaragó – nyitotta meg. A szakember alapította meg a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségét 1903-ban, melynek elnöki tisztét is betöltötte.
A korabeli rendszer egyik kedvelt ünnepe volt az Építők Napja, melyet természetesen igyekezett propaganda célokra felhasználni. Természetesen komoly sikerrel.

 

 

Szerkesszen velünk!

MIT kérdeznek az olvasók?

MIT válaszolnak az illetékesek?

 

Hívhatják a rendőrséget

“Egyik levélírónk arról tájékoztatott bennünket, hogy Békéscsabán, az Orosházi úton az 1-es számú téglagyár és a Madách utca között egyik éjszaka arra lettek figyelmesek a lakók, hogy nagy rivalgás közepette egy csoport az utcán nemrég elhelyezett modern szemétgyűjtő tartályokat szedett szét és dobált a szélrózsa minden irányába. Sőt, árra is vetemedtek, a „bátor emberek”, hogy a járdához verdessék a szemétgyűjtő tartozékait, hogy a fémrész behorpadjon, s a festék lekerüljön róla.

A lakók egyike, – látva ezt a vandalizmust – az 1-es számú téglagyár portájára szaladt, hogy kihívja a rendőrséget, de a portás még pénzért sem volt hajlandó a telefonálást megengedni. Levélírónk felháborodottan ír erről, mivel szerinte, ha idejében értesül a rendőrség, még a helyszínen nyakon csíphette volna a bandát.

Az esetről értesülve a Tégla- és Cserépipari Vállalat részéről vizsgálatot indítottak és intézkedés történt a telefon használatáról. Eszerint a rendőrség, tűzoltóság és mentők felhívására bármikor díjtalanul kell rendelkezésre bocsátani a telefont a vállalat portáján. Sőt, olyan kedvezményt is adtak, hogy ha valakinek egyéb sürgős esetben keli telefonálnia, akkor is megengedhető, természetesen az 1 forintos kiszabott díj lefizetése ellenében.

 

A rend éber őrei (forrás: FORTEPAN/Magyar Rendőr)

 

URH-kocsival ellenőrzik a szabálytalankodókat

Veszélyes! Ilyen címet adott levelének egy békéscsabai I. kerületi olvasónk, aki panaszolja, hogy a Kölcsey utcában és környékén nappal a kerékpárosok, éjszaka pedig a legelésző lovak veszélyeztetik a gyalogosan közlekedőket. A Kölcsey utcában ugyanis a kerékpárosok annak ellenére, hogy kiépített úttest van, a járdán közlekednek. Ez annál is inkább veszélyes, mert az egyik sarkon óvoda, a másikon általános iskola van, a harmadiknál pedig egy elég éles, beláthatatlan kanyar. Csak a véletlenen múlott, hogy eddig nem volt nagyobb baleset.

A másik veszélyre is felhívja a figyelmet, s többek között írja, hogy a Kereki Sikátorban, a Lehel utcában és a Bethlen utcában egyesek éjszaka – mivel itt dús a fű -, felügyelet nélkül legeltetik lovaikat. A gyanútlan járókelő sohasem tudhatja, hogy mikor kezd vágtába az ott legelésző lovak egyike, és ez ilyetén veszéllyel járhat ránézve.

A Városi Rendőrkapitányság illetékes osztályától kaptunk választ erre. Elmondották, hogy örömmel vették ezt a bejelentést és mindenkor szívesen fogadják, ha a hasonló esetekre a város lakói felhívják a figyelmet. A szükséges intézkedést ez esetben is megteszik, mindkét helyre URH-járőr szolgálatot küldenek, elsősorban a csúcsforgalmi időkben a kerékpárosok ellenőrzésére, valamint az éjszakai órákban. Ezenkívül rendszeres ellenőrzést tartanak majd a gyalogos járőrök is. Levélírónknak tehát bizonyára rövidesen lesz olyan tapasztalata, hogy
bejelentése nem volt hiábavaló.”

 

Mai kommentár: Folytatódik a népszerű és sikeres össznépi kívánságműsor és reklamáló fórum, mely egyfajta fogyasztóvédelmi útmutatóként is funkcionált 1969-ben. Ma is két érdekes esetet emeltünk ki a megjelentett levelekből. Az első levél megint egy kordokumentum, mely emlékeztet bennünket arra az időszakra, amikor hazánkban a házmesterek, az önkéntes rendőrök és a portások igen komoly hatalmat tartottak a kezükben és gyakorolták is azt. Ezek a furcsa szerzemények több esetben visszaéltek illetékességükkel és szerepkörükkel. A második panasz 2019-es olvasatban szinte értelmezhetetlen, hiszen a békéscsabai Kölcsey utca ma már a város egyik legfrekventáltabb körzetéhez tartozik. Ma már csak a térség egyik legjobb óvodájához gyermekükért kerékpárral érkező szülők veszélyeztetik a gyalogosan közlekedőket. Legelésző lovakat és dús füvet pedig az óvodában készült gyermeki rajzokon láthatnak a környék lakói.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. május 29-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg Riportfilm Békéscsabáról címmel.

 

A felvétel képaláírást is kapott: A Zrenjanini Hetek alkalmából Békéscsabán tartózkodott a jugoszláv televízió munkatársa is, és riportfilmet készített a városról. A filmben elsősorban a Zrenjanini Hetek eseményeit örökítette meg, és azt a tervek szerint a hét végén sugározza a jugoszláv televízió.

Készül a film a Zrenjanin és élete című kiállítás megnyitásán.

A fotót Demény Gyula készítette.

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás: