A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. június 26-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma egy, a házikert-szakkörök tevékenységét bemutató anyag, a népújság olvasói levelekre válaszoló rovatának következő számából két üzenet és azok válaszai továbbá néhány rövidhír kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Tótkomlós, Medgyesegyháza, Méhkerék...
Jól funkcionáló szakkörök - Hódít a házikerti termesztés - Országos hírűvé lett a Békés megyei kiskert-mozgalom
"A Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége mellett működő mezőgazdasági bizottság tagjai a közelmúltban megyénk több városában és községében megvizsgálták a házikert-szakkörök tevékenységét, továbbá a háztáji termesztés helyzetét. Ezt követően összeállították jelentésüket, melyet tegnap, június 25-én bizottsági ülésen a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagjai jelenlétében vitattak meg. Murányi Miklós megyei növényvédelmi főfelügyelő a zárt kertek, a szórványgyümölcsösök és házikertek jelenlegi állapotáról, a bennük folyó termesztés színvonaláról, az áru elhelyezéséről részletesen beszámolt. Több olyan aktuális problémára derült fény, mely nehezíti a zárt kertek, házikertek kihasználásának fokozását. Bár a Békés megyei kiskert-mozgalom országosan jó hírre tett szert, amit az is tanúsít, hogy a népművelési intézet ebben az esztendőben Békés megyében rendezi meg a mezőgazdasági szakkörök országos konferenciáját, a lehetőségek kihasználásával azonban mégsem volt elégedett a bizottság.
Évekkel ezelőtt Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Szarvason, Tótkomlóson. Medgyesegyházán, Méhkeréken, Telekgerendáson, Eleken, Gádoroson, Békésen és Szeghalom környékén erőteljesen fellendült a kiskert-mozgalom. Sajnos megyénk többi községéről mindezt nem mondhatjuk el.
A zárt kertekben folyó termesztés az előbb említett településeken azért fejlődhetett ki, mert évekkel ezelőtt akadt néhány „hobbys” ember, aki a szőlővel, az őszibarackkal, a paprikával és az uborkatermesztésben községre szóló eredményt ért el. A jó példa ragadós volt, s ma már Méhkeréken, Medgyesegyházán és Tótkomlós környékén olyan kiterjedt fólia alatti hajtatás van, ami az országban – háztáji gazdaságot figyelembe véve – egyedülálló.
Sajnos nem megnyugtató a házikertekben termesztett zöldséges gyümölcsfélék értékesítése. A Békéscsabai Konzervgyár többek között nem köt szerződést háztáji gazdaságokkal szilva, alma, körte szállítására, mert azok kisüzemek, így a gyümölcsöt több száz kilométeren át zötyögtetik Békéscsabára.
Vajon a hűtőház felvásárolhatna-e meggyet a háztájiból, esetleg a földműves szövetkezetek közvetítésével?
Az a terület ugyanis, melyet ezek az úgynevezett kisegítő gazdaságok használnak - a megyében csaknem 40 ezer hold - jelentős gyümölcstermesztő bázist képvisel. Érdemes lenne ezzel a témával közelebbről is foglalkozni.
Szó volt arról is, hogy a házikert-rekonstrukció megvalósítását szaporító anyag hiánya gátolja. A megyében üzemelnek faiskolák, ezek mégsem itt értékesítik termelvényeiket, hanem a Nyírségben vagy éppen Bács-Kiskun megyében. A növényvédelemmel kapcsolatban is elhangzott néhány kívánság, mely szerint a napi sajtóban, a rádióban és a televízióban nagyobb nyilvánosságot kaphatna ez a téma.
A Békés megyei házikert-mozgalom az elmúlt tíz esztendőben több kiállítással vonta magára a figyelmet. Az akkori erőfeszítéseknek ma már a gyakorlati hasznát látjuk. Egy-egy házikert-bemutatón 250-300 érdeklődő is megjelenik. Társadalompolitikai szempontból fontos lenne, hogy járási és községi szerveink ezt az aktivitást jól kihasználják közösségi életünk gyarapítására.
Mai kommentár: A házikertek története nagyjából egyidős az emberiséggel, hiszen az ember a vándorló életmód után, amikor már állandó lakhelyet választott magának a ház építése után, rögtön kertet hozott létre. A saját kertjében olyan növényeket termelt, melyeket napi rendszerességgel használt, fogyasztott. A kiskertek lényege évszázadok óta az önellátás. Ezért furcsa az 1969. június 26-án, a Békés megyei pártlapban megjelent hír, mely összemossa a kiskertet a háztáji termeléssel. Ugyanis a háztáji gazdálkodás egyfajta jövedelemszerzési lehetőség, melyet a történelem folyamán sokszor igénybe vettek az emberek. Felmerül az olvasóban, hogy vajon a kiskertekhez mi köze van a Hazafias Népfrontnak? A válasz egyszerű: semmi. A korszak politikusai - a színházi csoportosulásnak is gyenge szervezettel – próbálták kordában tartani a mezőgazdasági kisbirtokosokat. Szerencsére nem sok sikerrel.
Szerkesszen velünk!
MIT kérdeznek az olvasók?
MIT válaszolnak az illetékesek?
Hová tegyék a gyereket?
"Tisztelt Szerkesztőség! Az Önök segítségét kérem ránk nézve életbevágó ügyben. Egyetlen bűnöm, hogy szülni mertem...” így kezdődik Sípos Mihályné békéscsabai olvasónk levele, majd leírja, hogy milyen gondot okoz gyermekének napközis óvodába való elhelyezése. Már emiatt többször változtatott munkahelyet, jelenleg a Híradástechnikai Vállalatnál dolgozik, ahová reggel 6-ra kell mennie. Az óvoda viszont csak 6 órakor nyit, mivel nem üzemi, hanem tanácsi. Így mindig 20 percet késik a munkahelyéről, mert a családban csak ő tudja elvinni gyermekét, férjének munkaköre ugyanis ezt nem teszi lehetővé.
A férj gépkocsivezető, kora hajnalban indul, és késő éjszaka tér haza.
Sípos Mihályné már előre reszket, hogy egyszer megsokallják a munkahelyén a sorozatos késéseket, és kérdi, miért nem nyithat a tanácsi óvoda is korábban. De egyben azt is javasolja, hogy a kismamák részére létesítsenek reggel 7-től délután 4-ig és szombaton 1 óráig tartó műszakot az üzemekben, ezzel nagyon sok családanyán segíthetnének.
A békéscsabai városi tanács illetékes osztályától azt a választ kaptuk, hogy az óvodák nyitva tartását közvélemény-kutatás alapján, a szülők kérésére határozzák meg. Ha a többség úgy kívánja, akkor korábban nyitnak. Azonban igen nehéz a dolguk még ilyen esetben is, hiszen több hasonló gonddal küzdő édesanya kénytelen tanácsi óvodába vinni gyermekét. Mindenki kérésének, sajnos, nem lehet eleget tenni, így tehát amellett maradtak, hogy a többség érdeke a döntő. Itt is azt javasolták, hogy lehetőleg a munkahely próbáljon segíteni az ilyen édesanyák gondjain.
Autóbusz-jegy féldeci pálinkával...
Ezt írja levelének címeként Márton László békési olvasó, majd közli, hogy a Békéscsabáról 5.20 órakor induló debreceni gyorsjáratú buszon május 13-án azt tapasztalta, hogy pálinkát iszogattak az utasok. Ez szerinte nem is lenne baj, ha magukkal hozott italt fogyasztottak volna, hiszen mindenkinek joga azt inni, amit akar. De megdöbbenve állapította meg, hogy a pálinkát a kalauz árusította. A „szent forráshoz” csaknem valamennyi férfi utas odajárult. A 6 forintért vásárolt pálinka árusítása - mint később kiderült - a kalauz saját ötlete volt. Persze hozzá kell tennünk, hogy az ital a jó hangulatot elősegítette.
Ám a buszon sok diák és ifjú munkás utazott, akik ezúttal „tömény” nevelést kaptak a munkakezdés előtti szeszfogyasztás technológiájáról. Olvasónk joggal kérdezte, vajon ha történetesen szépirodalmi könyvek árusítására kérték volna meg a kalauzt, nem hivatkozott volna-e arra, hogy ez nem vág a munkakörébe?
Olvasónk levelét továbbítottuk a 8-as számú Autóközlekedési Vállalathoz, ahonnan a következő választ kaptuk: „A levélben foglaltakat megvizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy a történtek a valóságnak megfelelnek. A szóban forgó napon és járaton valóban négy féldeci töményszeszt adott el a járat személyzete tudtunk és engedélyünk nélkül. E szabálytalanság miatt a járat személyzetét írásbeli figyelmeztetésben részesítettük.”
Reméljük, a válasz olvasóinkat is megnyugtatja."
Mai kommentár: Folytatódik a népszerű és sikeres össznépi kívánságműsor és reklamáló fórum, mely egyfajta fogyasztóvédelmi útmutatóként is funkcionált 1969-ben. Ma is két érdekes esetet emeltünk ki a megjelentett levelekből. Az első meglehetősen szomorú felütéssel kezdődik egy anya részéről. A továbbiakban világosan kirajzolódik az a probléma, hogy a dolgozó nők munkába járása és az óvodák nyitva tartását nem szabályozta megfelelően a korabeli rendszer. Az emancipáció nevében a nőknek is – nem lehetett, hanem – dolgozni kellett. Az aluliskolázottak viszont kizárólag olyan munkát tudtak vállalni, amely esetén több műszakban kellett felvenni a munkát, így akár reggel 6 órakor. A válasz sem rendezi a problémát, hanem egyszerűen szétteríti a felelősséget a társadalmon. A második levél ezzel ellentétben „tömény” fekete humor, hiszen mit lehet kezdeni egy pálinkát árusító kalauzzal és az 5 óra 20 perckor induló járaton már megszomjazó proletárokkal? Semmit, csak sírva nevetni és bánni, hogy a történetet nem dolgozta fel a kortárs irodalom vagy a filmművészet.
Rövid hírek
"- ÚJABB MUNKALEHETŐSÉG. Az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat dévaványai üzemében jelenleg 200 dolgozó részére biztosít munkát. De az üzem további bővítése 100 dolgozónak ad új munkaalkalmat. A vállalat vezetősége elsősorban a nők és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását tűzte ki célul
- ÚJ KÖNYVEK. Berecz János: Ellenforradalom tollal és fegyverrel - 1956 című művét jelentette meg a napokban a Kossuth Könyvkiadó. A könyv az ellenforradalmi események számos olyan aspektusát tárja fel, amelyek még a közvélemény előtt ismeretlenek.
- ÁTADÁS ELŐTT. Békéscsabán a Tanácsköztársaság útja 64-67 szám alatt épülő A-1 jelzésű lakóépület és az ABC- áruház építése befejezéshez közeledik. A lakások belső munkálatait júliusban, az ABC-áruház építését augusztusban fejezik be.
- A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOKON augusztusban 1-3 és 6-9-én francia nyelven mutatják be Bizet: Carmen című operáját. A próbákon a francia nyelv kiváló oktatói is részt vesznek, akik külön nyelvórákat tartanak a kórustagoknak.
- TORNÁDÓ SÖPÖRT VÉGIG vasárnap az amerikai Kansas Szövetségi Államban levő Salina város felett. A vihar következtében több mint száz ember sebesült meg.
- SLÁGER A PAPÍRRUHA. Újdonságot mutatott be Békéscsabán először az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat. Az 1-es számú bolt egyik kirakata igen vonzó a közönség számára. Sokan megállnak, és gyönyörködnek a pompás színekben, többen csodálkozva szemlélik, hogy a bemutatott ruhák papírból vannak. Bár ez kissé idegenkedést vált ki egyesekben, bent mégis nagy a forgalom, hiszen a nők szeretik az újdonságokat. Ezt bizonyítja az is, hogy a június 24-én érkezett 500 darabos készletből már az első nap első két órájában 46 kelt el, azóta is változatlanul nagy a forgalom. Ezt növeli Szigeti Mária eladó is, aki ötletesen felcsapott „szabó-varrónőnek”. Akinek hosszú a ruha, levágja a megfelelő méretre, és a kimaradt anyagból ízléses csokrokat köt, ezzel még díszíti a ruhát. Gratulálunk az ügyes ötlethez.
- PALACKOZZAK a pálinkát. Dévaványán a Békés megyei Szikvíz és Szeszipari Vállalatnak egy kihelyezett üzeme van, amely eddig elsősorban idényjellegű pálinkafőzéssel foglalkozott. Jelenleg az üzem megkapta az engedélyt, hogy saját termésű pálinkáját palackozza. Az üzem 10 dolgozója már meg is kezdte a palackozást.
- VÁRJÁK AZ ÚJ GABONÁT. A Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalat körzeti üzeme 2380 vagon gabonára kötött értékesítési szerződést a gyulai járás termelőszövetkezeteivel. A gyulai, a sarkadi és a kétegyházi telepen a raktárak kiürítését, takarítását és fertőtlenítését a hét végére befejezik.
- NÉPDALGYÜJTŐ. Barsi Ernő, a Győri Tanítóképző tanára 15 éve gyűjti a feledésbe menő népdalokat. Legutóbb Szigetközben sikerült megörökítenie a regruta-búcsúztatót és Rábatamásiban eddig ismeretlen „birkanyíró-köszöntőre” bukkant, amelyet a 80 éves Szarka Rozi néni énekelt magnetofonszalagra.
- FELÚJÍTJÁK a füzesgyarmati szociális otthon gazdasági épületeit és a vízvezetéket. Erre a célra a szeghalmi járási tanács 80 ezer forint, a vésztői szociális otthon tatarozására pedig 50 ezer forint hitelkeretet biztosít.
- CHARLESTONI RÉM. A nyugat-virginiai állambeli Charlestonban egy ismeretlen ember azzal szórakozik, hogy kopaszra borotválja a nőket. A tettes házaló fodrásznak adja ki magát, és olcsón ajánlja fel szolgálatait Mire ügyfelei magukhoz térnek, már olyan kopaszok, mint a dinnye.
- JUTALMAZÁS. A Békés megyei múzeumi ifjúsági klub klubzáró ünnepélyén értékelte a 611-es számú Szakmunkásképző Intézet honismereti szakkörének tevékenységét. A kiválóan dolgozó szakköröket két arany, két ezüst és két bronz oklevéllel és számos könyvvel jutalmazta.
- JÁRDAÉPÍTÉS. Szarvason az Esze Tamás utcai járda építéséhez a tanács 10 ezer forintot biztosít. A járdát az utca lakói társadalmi munkában építik meg.
- AZ ÖNKÉNTES RENDŐRÖK SZÁMA VÉSZTŐN 44. Közülük hárman 10 évet meghaladó őrszolgálatuk elismeréséül a belügyminiszter közbiztonsági érdemérmét kapták meg.
- VÉRADÓNAP A SARKADI CUKORGYÁRBAN. Már hetek óta készülődtek a cukorgyáriak, elsősorban az üzemi Vöröskereszt szervezet a véradónap megrendezésére. Előzetesen az üzemi pártszervezet, a vállalatvezetőség, a szakszervezet és a gyárban működő tömegszervezetek segítségével ismertették a dolgozókkal a véradás jelentőségét.
A jó szervezés, a felvilágosító munka meghozta az eredményt is. Összesen 116-an jelentkeztek és a véradás napján 102 dolgozótól vettek vért.
Külön dicséret illeti a munkásőröket, akik Sajti Mihály parancsnok vezetésével elsőként jelentek meg. Példát mutattak a gépészetiek és a gépműhely szocialista brigádjai is, akik nagyban elősegítették a véradás sikerét, s a vöröskeresztes aktívákkal együtt vettek részt a szervezésben és lebonyolításban is.
- A TŰZ MARTALÉKA LETT SPLITBEN, a római-kori műemlékéről híres adriai kikötővárosban kedden a Diacletianus-palota északnyugati tornyának két emelete."
Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes a papírruháról szóló hír, melyben valójában kartonruháról lehetett szó. Szigeti Mária önként vállalt, kiegészítő munkájához 2019-ből is csak gratulálni tudunk. Reméljük, hogy felettesei sem felejtették el megköszönni munkáját!
Az Ellenforradalom tollal és fegyverrel - 1956 Berecz Jánosnak, a Kádár-korszak emblematikus politikusának és ideológusának 1969-ben megjelent könyve az 1956-os forradalmat mutatja be, a fennálló kádári hatalom hivatalos álláspontját követve a felkelést „ellenforradalomnak”, a szovjet beavatkozást és kádári megtorlást pedig helyesnek értékelve, a fennálló kádári hatalom igazolásának szándékával. A könyv sajátossága, hogy erősen hangsúlyozza az „ellenforradalom” előkészítésében és kirobbantásában a nyugati, imperialista erők befolyását. Az a meglepő, hogy a ma is élő író kifelejtette a „műből” az ürgebőrbe varrt doboz rejtélyét és Bástya elvtárs személyét.
Egy fotó
Mai fotónk az 1969. június 26-ai Békés Megyei Népújság címlapján jelent meg.
A felvétel címet nem, de képaláírást kapott: Békés község központjának új színfoltja lesz a képen látható, most épülő, L-alakú 24 lakásos épülettömb. A lakásokat az OTP építteti. Földszintjén a Békés és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 5 millió forintos hozzájárulással impozáns műszaki és ruházati boltot alakít ki. A szövetkezet boltjainak, valamint a lakásoknak átadására előreláthatóan a jövő év első felében kerül sor.
A fotót Balkus Imre készítette.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
