A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. július 2-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők izgalmas világába. Ma egy sikertelen KRESZ-eszmecseréről, egy a bolti szarkák elleni eljárásról szóló történetre, és egy olyanra esett a választásunk, amely az alkoholista, a családját bántalmazó, erkölcstelen kisemberről szól. Emellett jön néhány rövidhír, persze mindez kommentárral. Jó szórakozást kívánunk!
Hasznosabb is lehetett volna...
Vasárnap délelőtt eszmecserére hívta a Magyar Autóklub helyi csoportja Békéscsaba gépjárművezetőit. Az eszmecsere tulajdonképpeni célja továbbképzés volt, hogy a megnövekedett nyári forgalomban még nagyobb körültekintéssel közlekedjenek a gépjárművezetők — akik úgy fest, „mindent tudnak” már a balesetek megelőzéséről. Legalábbis ezt mutatta a megbeszélésen való csekély számú részvételük. Molnár Imre rendőrőrnagy, a megyei közlekedésrendészeti osztály vezetője pedig igen értékes tájékoztatást adott, amit talán a nem jelenlevők is hasznosítani tudtak volna a továbbiakban.
Főleg a kanyarodás szabályainak sűrű megsértésével és egyéb hiányosságokkal foglalkozott, amelyek a balesetek zömét okozzák megyeszerte. Érdekes, hogy ebben a félévben a főútvonalakról „áttolódtak” a balesetek a mellékutakra. Ez alól talán a békési útszakasz kivétel, ahol a sok kanyar s az előzés szabályainak megsértése, stb. elsősorban a buszvezetők és a sok esetben 120 km-es sebességgel rohanó motorkerékpárosok részéről okoz sok balesetet. Az első félévben történt 389 baleset közül csökkent ugyan a személygépkocsi-vezetők szabálytalanságai állal bekövetkezett baleset, ennek száma „mindössze” 74, akik ellen vádat emeltek, ugyanakkor azonban a KRESZ-szabályok ismerethiánya ezen a téren is észlelhető. Például éppen a nem körültekintő kanyarodásnál, az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblák, a fő- és alárendelt, az egyenrangú útvonalak kereszteződéseinél történő szabályok nem ismereténél stb., stb. Növekedett - aránylagosan - a motorkerékpárok, kerékpárok, vontatók, lovaskocsik és az autóbuszok (ez 70 százalékkal!) áltál okozott balesetek száma.
A rövid tájékoztató igen hasznos volt és még hasznosabb lehetett volna, ha nagyobb érdeklődés kíséri azt, a gépjárművezetők részéről.
Mai kommentár: Hol voltak a sofőrök, amikor az autóklubos és a rendőr elvtársak ilyen kiváló programot szervezte vasárnap délelőttre. Talán csak nem a templomban töltötték a drága időt? A már megszokott népnevelő beszámoló ezúttal számon kérő hangvétellel párosul.
Bizalommal és tapintattal
Finomabb kifejezéssel élve „térítés nélküli vásárlásnak” nevezik a kereskedelmi dolgozók azt a cselekményt, amikor egyik-másik fogyasztó valamelyik üzletből - többnyire ön- kiszolgáló boltból - eltulajdonít valamilyen árucikket. Nem kis probléma ez, hiszen népgazdasági méretekben sok százezer forintra tehető az a kár, amely ilyen módon a társadalmi tulajdont éri. Ugyanakkor szinte állandó a vásárlók panasza az indokolatlan gyanúsítgatás, zaklatás miatt, hiszen az is gyakran előfordul, hogy némely eladó túlzott ügybuzgalmában lopással vádol meg ártatlan vásárlókat. Helyére tenni a dolgokat - ez, a célja a Belkereskedelmi Minisztérium igazgatási főosztálya most kiadott tájékoztatójának. amelyet valamennyi kereskedelmi vállalat vezetőjének elküldték.
Ebben részletesen ismertetik és kiegészítik az 1964-ben megjelent 11.138/1964. számú belkereskedelmi utasítást, amelyet a bolti árukészlet védelméről adtak ki, pontokba foglalva, milyen magatartást kell tanúsítaniuk a bolti dolgozóknak a tolvajok leleplezése esetén. Nyomatékosan felhívják a kereskedelmi alkalmazottak figyelmét e rendelkezésnek arra a részére, hogy tettenérés esetén a vásárlót feltűnés nélkül kell arra felszólítani, hogy egy külön helyiségbe fáradjon át. Az eladók egyedül semmi esetre sem, csak legfeljebb másodmagukkal tárgyalhatnak a vevővel, s ha ez önként előadja az eltulajdonított árut és megmutatja zsebeit vagy táskáját, az ügynek ezt a részét lezártnak kell tekinteni, majd ezt követően a tolvaj ellen szabálysértési eljárást kell indíttatni. De sem megmotozni, sem bármiféle erőszakot alkalmazni nem szabad.
Természetesen a minisztérium nyomatékosan felhívja a kereskedelmi dolgozók figyelmét arra is, nehogy minden vásárlóban tolvajt lássanak, hiszen a vevőknek csak elenyészően kis részéről feltételezhető, hogy egy-egy esetben megtéved. A törpe kisebbség miatt semmiféle sérelem, zaklatás nem érheti azokat, akik - vásárlás, tájékozódás szándékával lépnek be az üzletbe.
Nem elhanyagolható része a minisztériumi rendelkezésnek, hogy az alaptalanul meggyanúsított vásárlót minden esetben elégtétel illeti meg, tőle bocsánatot kell kérni, a panasz - könyvet rendelkezésére kell bocsátani, a sértő módon eljáró kereskedelmi alkalmazott ellen eljárást kell indítani.
Végső soron ezt az igazán kényes kérdést csak úgy lehet nyugvó pontra hozni és ott tartani, ha úgy a vásárlók, mint a kereskedelmi alkalmazottak betartják az írott és irattan törvényeket. Az egyik fél a vásárlás, a másik az eladás szabályait.
Mai kommentár: Érezzük, hogy milyen nehezen írja le a szerző azt a szót, hogy lopás. Tudjuk: a dolgozó nép nem lop, nem károsítja meg a népgazdaságot, a társadalmi tulajdont. Vagy ha mégis, akkor emberséges elbánásban fog részesülni, erről a Belkereskedelmi Minisztérium igazgatási főosztályán dolgozó elvtársak gondoskodnak.
Családi ügy
Egy napon Suháng Jenő bekopogott az üzemvezetőjéhez.
- Családi ügy - mondta. - A feleségem gyengélkedik, fájlalja a hátát, úgy áll a dolog, hogy talán hosszabb ideig nem is mehet munkába. Két kiskorú gyerekünk is van. Kérem, hogy súlyos családi körülményeimre való tekintettel emeljee fel a fizetésemet.
Az üzemvezető együttérzőn bólintott, intézkedett, Suháng fizetését felemelték.
Aztán eltelt egy kis idő.
*
Egy napon Suháng Jenő félrehívta a szak- szervezeti bizalmit.
- Családi ügy - mondta. - Tudod, hogy az asszony beteg, Peti meg Jolánka most vannak növésben, szakad le róluk a ruha, a cipő és olyan étvágyuk van, hogy felfalnák a világot Kérlek, hogy nehéz családi helyzetem miatt utaltass ki valami segélyt.
A szakszervezeti bizalmi megértőn hallgatta végig Suháng panaszát és elintézte, hogy gyorssegélyt utaljanak ki neki.
Aztán eltelt egy kis idő.
*
Egy napon Suháng Jenő felkereste az üzemi nőbizottság vezetőjét:
- Családi ügy - mondta. - A feleségem beteg, csak lézeng szegényke a lakásban, két kis gyermekünket nem tudom egy fizetésből etetni, ruházni. Ráadásul most kikapcsolták a gázt és a villanyt, ülünk a sötétben, egy kis meleg teát sem főzhetünk magunknak. Ha nem kapunk valami segítséget, nem is tudom, mi lesz velünk.
A nőbizottság vezetőjének könny szökött a szemébe, elszaladt, összeszedett némi készpénzt, ruhát, élelmiszert és odaadta Suhángnak.
Aztán eltelt egy kis idő.
*
Egy napon Suháng Jenőt behívatta irodájába az üzemvezető. Ott volt a szakszervezeti bizalmi és a nőbizottság vezetője is.
- Ma délelőtt - kezdte az üzemvezető - meglátogattuk a maga családját, beszélgettünk a szomszédokkal, a házfelügyelővel és a lakóbizottság elnökével is. Mindnyájan megerősítették, hogy amiket maga nekünk elmondott, az kivétel nélkül megfelel a valóságnak.
- A feleséged tényleg alig áll a lábán - vette át a szót a szakszervezeti bizalmi -, mert te naponta részegen jársz haza és mindig megvered. A gyerekeid valóban rongyosan járnak. Éheznek is, a szomszédok kegyelemkenyerén tengődnek, mert te jóformán semmi pénzt nem adsz haza, nem gondoskodsz az ellátásukról.
- És az is igaz - fűzte hozzá a nőbizottság vezetője -, hogy a lakásban kikapcsolták a villanyt és a gázt. Maga ugyanis még azt a pénzt is elitta, amit tőlünk kapott, a ruhaneműt és az élelmiszert pedig a sarki kocsmában a szeretőjének ajándékozta, tanúk vannak rá. Mi a véleménye minderről?
- Családi ügy - mosolygott rájuk szelíden Suháng Jenő - ehhez maguknak semmi közük. Én a gyárban elvégzem a munkámat, a privát életembe pedig - amíg vér nem folyik -, sem hivatalos szerveknek, sem társadalmi intézményeknek nincsen joguk beleszólni...
Kürti András
Mai kommentár: Kürti András szociológiai tanulmánnyal felérő rövid története Suháng elvtársról, aki alkoholista, aki rettegésben tartja a családját, aki kijátssza a rendszert és a ki tisztában van a jogaival. Az írás célja nyilvánvalóan a népnevelés, üzenete: szégyellje magát Suháng elvtárs és minden hasonszőrű.
Rövid hírek
- A cigánytanulók rendszeres iskolába járása és az általános iskolai alapképzés növelése érdekében első osztályos napközi otthoni csoportot szerveztek Sarkadon. A kezdeményezés sikere nyomán jövő tanévtől kezdve önálló első és második osztályos cigánynapközi és tanulócsoport létrehozását tervezik.
- Minden ötödik. A békési járás mintegy félszázezer lakója közül minden ötödik ember könyvtári tag. A kölcsönzött kötetek száma a múlt évben meghaladta a 330 ezret.
- Kétszázhat millió gépkocsi közlekedett a világ országútjain a múlt év végén — adja hírül egy most nyilvánosságra hozott statisztika. A gépkocsik 56 százaléka Amerikában, 32 százaléka Európában közlekedik.
- A Tótkomlósi Háziipari Szövetkezet kötélrészlege mezőgazdasági vegyes kötéláruból tavaly 260 ezer forint értéket termelt. A részleg éves tervét 86 százalékra teljesítette.
- Szombaton fejeződött be a KISZ-táborban a területi KISZ- bizottságok agit-prop.-os vezetőinek kéthetes tanfolyama. Az előadásokon és konzultációkon kívül a fiatalok szellemi vetélkedőn, táncversenyen, sportversenyeken vettek részt, és emlékműsort mutattak be Kulich Gyula életéről.
- Arzén az ivóvízben. A chilei fővárostól 1500 kilométerre északra fekvő Antofagasta városban az ivóvízbe került arzéntől húsz gyermek meghalt és ötven súlyos mérgezést szenvedett. z ivóvíz, amely több száz kilométeres vezetéken jut el a városba, valószínűleg út közben mérgeződött meg arzénnal.
Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. A kádári Magyarországon ugyebár mindenki egyenlő volt, mindenkivel. Ennek ellenére a cigánynapközivel iskolapéldáját látjuk a szegregációnak, pedig ugye akkor olyasmi nem volt, vagy inkább nem ismerték az elvtársak a fogalmat.
A KISZ-bizottságok ülésén bemutatott Kulich Gyula emlékműsor bizonyára az év kulturális eseménye volt a ifjú kommunisták életében.
-400x225.jpg)
