A nap sztorija – Az autizmus világnapja

Hosszú ideig még csak a létezésükről sem tudtunk, pedig mindig is köztünk voltak. Legtöbben az Esőember és a Forrest Gump című filmekből ismerjük az autizmussal élőket és azt gondoljuk, hogy ők azok a gyerekek és felnőttek, akik nem szeretnek a többiekkel játszani, beszélgetni, zavarja őket a sok zaj, ám a hétköznapi életben minden egyes apró részletet megfigyelnek és sokszor meg is jegyeznek. Természetesen ennél többről van szó. Szakemberek szerint az érintettek száma nő, a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy minden hatvannyolcadik ember autizmus diagnózist kap. A magyarországi helyzetről nincsenek pontos adatok: azt feltételezik, hogy 20-30 ezer ember kapott ilyen diagnózist, de nagy valószínűséggel ennél jóval többen érintettek. A behir.hu napi rovatában körbejárjuk a témát, rávilágítunk a tévhitekre és bemutatunk egy  békéscsabai szervezetet. Tartsanak velünk!

 

 

 

A világnap

 

Az autizmus iránti figyelem felkeltésére 2007-ben indult világszintű kezdeményezés. Az Egyesült Nemzetek Szervezete április 2-át jelölte ki az autizmus világnapjának.

Az első világnapot 2008-ban rendezték meg azzal a céllal, hogy felhívják a világ lakosságának figyelmét az autizmusra, az autizmus spektrum zavarra, amely tízmilliókat érint a Földön.

A világnap arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a társadalmi tudatosság növelésére az autizmus kezelésében és ösztönözze a korai diagnózis és fejlesztő beavatkozás kidolgozását.

 

 

Mi az autizmus?

Fuss Forrest! – A leghíresebb autista a moziból(forrás: amazon.com)

„Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak. Különböző formáit egységes kórképként, egyénileg változó támogatásra szorulnak” – olvasható a z Autista Segítő Központ honlapján”

A szakemberek szerint az autizmus spektrum zavar egy viselkedési tünetegyüttes, amelynek oka minden valószínűség szerint az idegrendszer fejlődésének rendellenessége. A kórképet a spontán kölcsönös társas kommunikáció és a rugalmas gondolkodást és viselkedésszervezést megalapozó készségek mennyiségi és minőségi fejlődési elmaradása jellemzi.

A klinikai kép is rendkívül változatos. Minden esetben az autizmus súlyosságától és az egyéb tünetektől, értelmi színvonaltól, egyéb képességektől, erősségektől és fogyatékosságoktól, járulékos állapotoktól függ, az összképet nagyban befolyásolja a személyiség is. Az előbbiekből adódóan még az erős és következetes azonosságok ellenére sincs egyetlen olyan viselkedésforma vagy tünet sem, amely mindig és minden személynél jelen van. Az érintettek köre nagyon változatos, ezért használják a spektrum kifejezést az elnevezésben.

Tünetei lehetnek a depresszió, a szorongás, a szociális izoláció, a társas viselkedés zavara, az érdeklődés hiánya, a testi kontaktus kerülése, a ragaszkodás az állandósághoz, az epilepszia vagy a kényszerbetegségek.

 

 

Tények és tévhitek

Az Áut-Pont Alapítvány idei felhívása (forrás: Aut-Pont facebook oldala)

Tévhit, hogy minden autista zseni, bár tény, hogy van, aki hihetetlen gyorsan jegyez meg dolgokat, más csodálatosan rajzol vagy épp kirívóan jó matematikában. De ez csak az autisták egy-két százalékára igaz. Az autizmus minden értelmi szint mellett előfordulhat és gyakran társul más fogyatékossággal, fejlődési zavarral is.

Tévhit, hogy az autizmus gyógyítható. A korszerű ismeretek szerint az autizmust nem betegségnek, hanem olyan fejlődési zavarnak tekintjük, amely minőségében és mennyiségében is eltér a tipikus fejlődéstől, az esetek többségében fogyatékossághoz, gyakran igen súlyos fogyatékossághoz vezet. Ezt nem lehet gyógyítani, csak – személyre szabott, egyéni fejlesztési tervvel – javítani valamelyest a helyzetet.

Tévhit, hogy az autizmussal élők nem kommunikálnak. Az autizmussal élő emberek kommunikációja sérült, még gazdag szókincs és választékos nyelvhasználat esetén is. A fejlődési zavarral élők lehetnek nagyon csendesek, de az is előfordul, hogy a kölcsönös beszélgetés helyett inkább hosszan monologizálnak az érdeklődési körükbe tartozó témákról. Beszédstílusuk is furcsa lehet: például túlzottan formális, illetve monoton a hanghordozásuk, hosszan ismételgetnek különböző kifejezéseket. Szó szerint értelmeznek, a humor, a metaforák vagy az irónia félreérthető számukra, nem tudnak mit kezdeni vele, ahogyan a szemkontaktussal, gesztusokkal, arckifejezésekkel, azok értelmezésével sem.

Tévhit, hogy az autistáknak teljesen felesleges iskolába járniuk, mert képtelenek tanulni. Az autizmussal élő gyermeknek is alapvető joga van a tanuláshoz, azonban őket csak egyénre szabott támogatással lehet sikeresen oktatni. Fejlesztésük során minden esetben kiemelt figyelmet kell fordítani a kommunikációs képességek, a szociális és kognitív funkciók fejlesztésére, de egyénenként további fejlesztések is indokoltak lehetnek.

Tévhit, hogy az autizmussal élők nem barátkoznak, elvannak a saját világukban. Autista társaink ugyanolyan vágyakkal élnek, mint mindannyian, azonban számukra nehéz a kapcsolatteremtés.

 

 

Példaértékű békéscsabai szervezet

Immár 20 esztendeje, 1999 óta működik Békéscsabán az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány, mely elsődleges feladatának tekinti a térségben élő autista gyermekek és családjuk életvitelének közelítését egy természetes életformához.

Szántó Tamás (forrás: Szántó Tamás facebook oldala)

A szervezet elnöke, Szántó Tamás irányításával az alapítvány arra törekszik, hogy programokkal, kapcsolatokkal, naprakész információkkal, szolgáltatásokkal e sajátos helyzetben nevelkedő gyermekek, fiatalok, illetve családjuk életét könnyítse.

A Kereki sikátor 11. szám alatti ingatlanban található alapítvány szolgáltatásait az elmúlt időszakban 256 környékbeli érintett család vette igénybe. A könnyű elérhetőségű, szabadidős és terápiás programok folyamatos működtetéséhez szükséges forrásokat pályázati támogatások, valamint gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek adományai biztosítják.

A világnap programsorozatának részeként az AUT-PONT Alapítvány idén is megrendezi a szokásos Nagy Közös Gitározás akcióját május 11-én, szombaton a Békéscsabai Jókai Színház előtt, amikor kék színbe borul a 140 esztendős, impozáns épület.

Menjünk el minél többen és mutassuk meg, hogy Békés megye figyel az autizmussal élőkre!

Megosztás: