A nap sztorija – 35 éve mutatták be az István, a király rockoperát

2018. augusztus 20. 11:21 | Diós Zsolt

Időutazó rovatunkban ma 35 évet repülünk vissza. 1983-ban járunk, amikor még javában dúlt a Kádár-rendszer, mely mindenre furcsán nézett, amelynek köze volt a nemzethez. Olyan kor volt ez, amikor István király neve elé nem lehetett a Szent jelzőt, esetleg a római egyest írni. Nem is csoda, hiszen a kultúrpolitikát az az Aczél György irányította, aki tanulmányai során egészen messze, a kőművessegédi szakma megszerzéséig jutott. Ez év augusztusában mutatták be az István, a király című rockoperát, melyet állítólag azért engedett meg a hatalom, mert azt gondolta, hogy ezen a szelepen szépen leereszti a magyar emberekben rejtőzködő nacionalizmust. Akkor is tévedtek. A darab komoly rést ütött a rendszeren, vannak, akik a rendszerváltás előszobájának tekintik az első előadást. Ismerjük meg a rockopera történetét!

 

Áthallások

A Terézváros és a rendező, Koltay Gábor (forrás: jbsz.hu)

Az István, a király a mai napig a legnépszerűbb magyar rockopera, melynek zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta. A mű Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján született. Első bemutatója 35 esztendeje, 1983 augusztusában volt Budapesten, a városligeti szánkózódombon, ami ekkor kapta a Királydomb nevet, és ma már hivatalosan is így nevezik.

A rockopera a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel. A darab négy részből, négy felvonásból áll: Az Örökség, Esztergom, Koppány Vezér, István, a Király.

Az előadást a kor emberei rendszerkritikának vélték. Koppány, mint a rendszer által ellehetetlenített, szabadságszerető magyar a lassan-lassan erőtlenedő államszocializmus éveiben sokakban szimpátiát keltett, sőt, volt, aki Nagy Imre történelmi alteregóját látta benne. István viszont olyan államférfiként jelenik meg, aki „megcselekedte, amit megkövetelt a haza”, aki nehéz külpolitikai helyzetben hihetetlen lélekjelenléttel kormányozta az országot. Pont, mint „a jó király”, Kádár János.

 

 

Az ősbemutató

Már a királydombi ősbemutató áttörést hozott: megtörte a kemény rockzenével és a pop műfajjal való hagyományos, színházi gyakorlat szerinti szembenállást. Szereposztása is ezt fejezte ki, hiszen Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett a „lázadó” rockerek, jelesül Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula és Victor Máté kapták a főszerepeket. A művet Novák Ferenc koreografálta. Az ősbemutatón a művet 120 ezer néző látta, továbbá mozifilmen, hanglemezen és kazettán is megjelent.

 

Az ősbemutatót 120 ezer ember látta (forrás: jbsz.hu)

 

Folytatás

Az István, a király sikersorozatának ekkor még csak az elején tartunk, hiszen egy évvel később, 1984 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon is bemutatták, óriási sikerrel. A mű Szeged után legközelebb 1986-ban került színpadra Budapesten a Nemzeti Színház produkciójaként, ahol 1984-89-ig 224 előadást ért meg a darab, amelyet 179 200 néző látott.

 

 

A rendszerváltás után

A mozifilm plakátja (forrás: wikipedia.hu)

Amikor 1990-ben Magyarországon is bekövetkezett a rendszerváltás, Budapest legismertebb és legtöbb nézőt befogadó helyén, a Népstadionban került ismét színre, ahol magyar koncertet, illetve zenés művet előtte még nem rendeztek. Ezt a két előadást 120 000 néző látta és televíziós film is készült róla.

Az István, a király az ország határait áttörve, 1992-ben a Sevillai Expo-n mutatkozott be óriási sikerrel, annak ellenére, hogy a mintegy ötezres nézőközönség között csak néhány tucatnyi magyar lelkesedett. De színre került a darab Németországban, Ausztriában és még sok más helyen Európa szerte.

2000. március 18-án az István, a király elérkezett egy olyan fordulóponthoz, ahol az 1983-as előadás – és további 15 éven keresztül játszó – szereplők képletesen átadták a stafétát egy fiatalabb, Nemzeti Színházas szereplőgárdának. Mára felnőtt egy színész-zenész generáció, akik többek között az István, a királyon nevelkedtek. A Nemzeti Színházban második alkalommal színre vitt István, a király óriási sikerrel folytatta eddig is töretlen pályafutását.

Az ősbemutató után húsz esztendőnek kellett eltelnie, hogy a rockopera az erdélyi magyarsághoz is eljusson. Többszöri próbálkozás után 2003. július 5-én, a csíksomlyói búcsúk színhelyén közel félmillió néző előtt felcsendültek az ismert dallamok. A közönség a szereplőkkel együtt énekelte végig a darabot, lengtek a magyar zászlók, égett a sok ezernyi gyertya és a darab végén elhangzott a magyar és a székely himnusz.

 

 

A Társulat

A hanglemez borítója (forrás: rockerek.hu)

2007. március 1-én útjára indult a köztelevízión A Társulat névre keresztelt, több mint egy évig tartó show-műsor sorozat. A felhívásokra több mint 2000-en jelentkeztek, melyből az elődöntők során kiesettek után a 2008. februárjában induló szerepdöntőkre 24-en maradtak, ők lettek A Társulat tagjai. Ebből a 24-ből került ki a 4 női és 4 férfi főszerep, a 12 alkalommal óriási nézettséget hozó élő adásban. Az István, a király jubileumi előadásainak további szerepeire a rendező választotta ki a szereplőket a Társulat többi tagja közül.

A bemutatót 2008 júniusában, a Papp László Sportarénában óriási sikerrel fogadta a közönség. Az egyetlen ismertebb szereplő Feke Pál volt, illetve a darabban ismét feltűnt a szerzőpáros is.

A harmadik István generációt elfogadta és befogadta a közönség.

 

 

 

Vikidál Gyula nagy Imre, vagyis Koppány szerepében (forrás: femina.hu)

I.K.3.0

A rockopera kortárs verzióját Alföldi Róbert rendezte meg, az ősbemutató 30. jubileumi évfordulójának tiszteletére. Az újragondolt változatot először 2013. augusztus 17-én mutatták be a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az előadást az RTL Klub közvetítette.

A mű sajátos stílusa miatt nagy vihart kavart, de a hatalmas érdeklődésre tekintettel Szegeden 2013 augusztusában a szokásos kettő helyett három alkalommal adták elő.

 

 

 

 

 

 

Manapság

2015-ben visszavitték az előadást az eredeti helyszínre, a Városligetbe. Az ősbemutató szereplőiből jelen volt Varga Miklós, Nagy Feró és Deák Bill Gyula mellett a szerzőpár is. Az ifjú titánokat Feke Pál, Radics Gigi és Dancs Dóra képviselte.

Az utolsó komoly bemutató idén zajlott Miskolcon, a Bartók Plusz Operafesztiválon. Ebben az előadásban a folytonosságot már csak Feke Pál szereplése jelentette.

 

 

Végül, de nem utolsó sorban az 1984-es felvétel: 

 

FEL