A történelmi fürdővárosban 1993 óta működő egészségügyi felsőoktatási képzés történetében nagy előrelépést jelentett, amikor 2017. február elsején a Szeged-Csanádi egyházmegye átvette az intézmény működtetését, ennek évfodulóját azóta minden évben tudományos konferenciával ünneplik meg.
A VII. Gyulai Felsőoktás Napján Békés vármegye főispánja köszöntőjében kiemelte, hogy azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyek jól tudnak reagálni a 21. század biztonsági kihívásaira, a globális klímaváltozásra, a terrorizmusra, a háborúkra, járványokra és amelyek például a mesterséges intelligenciát körültekintően használva tudnak alkalmazkodni és fel tudják készíteni a fiatalokat, középkorúakat és az idősebbekeket a technika alkalmazására – emelte ki dr. Takács Árpád.
Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök arra hívta fel a figyelmet: a beképzeltség, önteltség arra vezetheti az embert, hogy a teremtőben ellenfelet lásson, féltékeny legyen rá. A félműveltségre jellemző, hogy az egyén azt gondolja, mindent tud, az igazi műveltséget, intelligenciát azonban az jellemzi, amikor az ember látja, hogy minél többet tud, annál többet érdemes kutatni, ez viszi előre a tudományt is.
A szeged-csanádi egyházmegye fenntartásában 2017 óta működő gyulai felsőoktatási intézmény a fejlesztéseknek köszönhetően 2020 augusztusa óta a Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Karaként működik, azóta mesterképzésként családterápiás képzés is van, amely egyedül Magyarországon, a Gál Ferenc Egyetem gyulai karán érhető el. Jelenleg az ország számos pontjáról több mint 400 hallgatója van a karnak – tájékoztatta hírportálunkat dr. Vincze Gábor dékán.
A hetedik felsőoktatási napon megrendezett tudományos konferencia központi témája ezúttal a mesterséges intelligencia egészségügyben, jogban és társadalomban betöltött szerepe volt.
– Egy keresztény szellemiségű, katolikus egyetemen különösen fontos foglalkozni és reagálni ennek lehetőségeire, illetve veszélyeire – hívta fel a figyelmet az egyetem rektora. Prof. Dr. Dux László véleménye szerint lehet, hogy egy kicsit túl hamar adták oda az intelligencia nevet ennek az informatikai eszköznek és lehet, hogy az intelligenciának bizonyos aspektusait továbbra is az emberi erkölcshöz, gondolkodáshoz, döntéshozatalhoz kell hozzárendelni – emelte ki.
A Gál Ferenc Egyetem és elődje, az egészségügyi főiskola évtizedek óta szoros együttműködésben áll a Békés Vármegyei Központi Kórházzal. Dr. Becsei László főigazgató főorvos arról beszélt, hogy az egyre nagyobb teret hódító mesterséges intelligencia egészségügyben betöltött szerepéről fontos minél többet megtudni, hiszen alkalmazása nagy segítséget jelenthet a gyógyításban, de használata csak humánus hozzáállással lehet eredményes.
– A legfőbb feladat az, hogy egy munkaalapú társadalomban, ahol a család a legfőbb érték, úgy találjuk meg a helyét ennek a technológiának, hogy ne a fejlesztők vagy ne maga az MI irányítsa az életünket, hanem megfelelő módon, a leghatékonyabban ki tudjuk használni a benne rejlő lehetőségeket – hangsúlyozta a főigazgató főorvos.
A VII. Gyulai Felsőoktatás Napján a mesterséges intelligencia orvostudományban nyújtott lehetőségeiről és a digitális valóságról több előadást is hallhattak az érdeklődők.
