A román háztartások elképesztő összeget, kiadásaik 27,8 százalékát költötték élelmiszerre 2018-ban, miközben az uniós átlag 12,1 százalék – derül ki az Eurostat friss statisztikáiból. Ezzel Románia messze kiemelkedve az uniós országok közül végzett az élen, bár a második helyen álló Litvániában is 20,9 százalék lett az arány. Őket követi Észtország (19,6 százalék), Bulgária (19,1 százalék), Horvátország (18,8 százalék), majd Magyarország (18,1 százalék).
A skála másik végén a tehetősebbnek számító országok állnak, ezek azok, amelyek az uniós átlag alatti arányban költöttek élelmiszerre és nem alkoholos italra. Az Egyesült Királyságban 7,8 százalék volt ez az arány, az utolsó előtti helyen álló Írországban 8,7 százalék, Luxemburgban pedig 9,1 százalék.
Miközben az Európai Unió legtöbb tagországában az élelmiszerre fordított összeg 2008 és 2018 között csökkent, Magyarországon – Csehországhoz, Szlovákiához és Hollandiához hasonlóan – nőtt. 2008-ban a magyar háztartások a ráfordításaik 17,3 százalékát költötték ételre, ez emelkedett 2018-ra 18,1 százalékra.
A GDP-hez viszonyítva az arány nem változott (9,4 százalék, illetve 9 százalék), a pénzmennyiség azonban igen: 2008-ban kicsivel több mint 101 millió euróért vásároltunk élelmiszert, 2018-ban viszont már 120 millió euróért. A legkevesebbet 2008-ban és 2009-ben fordítottuk ilyen célra, átlagosan 86-88 millió eurót.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a háztartások ugyanennyit, a kiadásaik 18,1 százalékát költik lakhatásra (albérlet, víz, villany, gáz). A közlekedési kiadások aránya 13,7 százalék, minden más 10 százalék alatti arányban van jelen a háztartások költéseiben. A legalacsonyabb arány az oktatásé (1,6 százalék), de kommunikációra (3,3 százalék) és ruházkodásra sem költünk túl sokat (3,7 százalék). Romániában ugyanezek a számok 2,1 százalék, 4,1 százalék és 3,5 százalék.
A visegrádi országokban a magasabb lakhatási költések mellett is jelentős, a magyarhoz hasonló arányt jelent az élelmiszer. Szlovákiában 17,4, Lengyelországban 16,4, Csehországban 16 százalék megy ételre és italra.
Egészen más képet mutat viszont a szomszédos Ausztria. Ott a kiadásoknak kevesebb mint 10 százalékát költik élelmiszerre, miközben a lakhatás több mint 22 százalékos súllyal szerepel. Az osztrákok ugyanakkor a kiadásaik több mint negyedét fordítják szórakozásra, illetve éttermekre. Az ingatlan-fenntartásra 23,6 százalékot költenek Németországban is, de az élelmiszer itt is kevesebb mint 11 százalékot visz el. Szórakozásra a németek az osztrákoknál 10 százalékkal kevesebbet fordítanak. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Németországban jóval elterjedtebb megoldás, hogy valaki folyamatosan albérletben él, sokan egész életükben nem vesznek saját lakást.
