A tájainkat érintő globális klímaváltozás és napjaink katasztrófái. E két témát járták körül azon a szakmai szimpóziumon, amelyet a Szent István Egyetem Gazdasági Campusán tartottak. Prof. Dr. Rakonczai János és Dr. Göndöcs Zsigmond a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából érkeztek a megyeszékhelyre.
1825-ös pozsonyi országgyűlésen november 3-án ajánlotta fel Gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására. Ehhez a naphoz kötjük a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A Magyar Tudományt 2003 óta pedig hivatalosan is ezen a napon, november 3-án ünnepeljük. Az elmúlt tíz évben az esemény rendezvénysorozattá nőtte ki magát, így novemberben több tudományos konferenciát is tartanak országszerte.
A békéscsabai helyszínen Dr. Göndöcs Zsigmond, az OMSZ Közép-Magyarországi Regionális Mentőszervezet igazgatója, szakmai oldalról mutatta be a OMSZ Közép-Magyarországi Regionális Mentőszervezet munkáját. Előadása a természeti, ipari katasztrófa, terrorizmus és azon belül is bioterrorizmusról szólt. A szakember elmondta egy közös ezekben: a kiszámíthatatlanság.
- Az egyetlen eszköz: nagyon részletesen feldolgozni az összes eddigi katasztrófát, az ellátási hibákkal. Az is nagyon fontos, hogy lássuk, milyen hibákat követtek, vagy követtünk el, és ebből lehet tanulni. És ennek alapján kell megtervezni esetleges következő katasztrófa ellátását - foglalta össze a címzetes egyetemi docens. A szakember felelevenítette, hogy a 2004-es Délkelet-ázsiai cunami után a magyar mentőscsapat több, mint 5000 embert látott el Srí Lankán.
A szakmai szimpózium másik meghívott vendége, Prof. Dr. Rakonczai János, a tájainkat érintő globális klímaváltozásról számolt be. Az MTA doktora a Békéscsaba környéki talajvízkészletre is kitért.
- Az itteni talajvízkészlet az akkor is normális maradhat hosszútávon, ha szélsőségek vannak; az utóbbi időszakban a klímaváltozásban megfigyelhető egy ilyen szélsőségesebb csapadékeloszlás elsősorban. És azt sikerült kimutatni, hogy például a Dél-Tiszántúl erre kevésbé érzékeny akkor, ha vannak pozitív kilengések is. Ha ilyenek nincsenek, akkor gond lehet. Ennek persze az van a hátterében, hogy a vízkészlet nemcsak csapadékból, hanem a felszín alatt, a maros hordalékából is tud pótlódni - fogalmazott a Szegedi Tudományegyetem munkatársa.
A tavalyi párizsi és a jelenleg zajló marrakeshi konferencia kulcskérdése az üvegházgázok kibocsátásnak visszaszorítása – tette hozzá a szakember. A problémát csak globális szinten lehet megoldani.
Az előadásban a szakember rávilágított arra, hogy Magyarországon föl kell figyelni például arra, hogy mezőgazdasági területeken még az öntözés sem biztos, hogy teljes egészében tud megfelelő termésbiztonságot adni, vagy bizonyos védett területeken eltűnhet a védettség indoka, ha úgy változnak a klimatikus feltételek.
Az egyik legfontosabb célja a békéscsabai rendezvénynek az, hogy a diákokat a tudományos munka felé tereljük – hangsúlyozta Futó Zoltán. A SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar megbízott dékánja kifejtette a tehetséggondozásnak köszönhetően sok diák lép tudományos pályára.
- Minden évben több 10 olyan fiatal tehetséggel találkozunk, akik a szakdolgozat-készítés és a mindennapi óraleterheltség mellett és a kötelező feladataik mellett tudományos diákköri tevékenységet is végeznek - közölte Futó Zoltán.
