1994 a legsötétebb év a Formula-1 történetében. A sportág 1950 óta íródó történelme óta rengeteg versenyző vesztette életét a versenypályán, de egyik sem volt akkora hatással a királykategória megváltozására, mint Roland Ratzenberger és Ayrton Senna 26 évvel ezelőtti tragédiája.
Senna nevét nem kell bemutatni a Formula-1 kedvelőinek, a bajnokságot háromszor nyerte meg, a legszebb éveit a McLaren csapatában töltötte. 1993-ban azonban végleg távozott a csapattól, miután azzal 1991 óta nem volt esélye megnyerni a világbajnoki címet. Akkoriban a Williams-Renault volt a legerősebb a rajtrácson, a feltörekvő Benetton mellett, amelyet a fiatal Michael Schumacher tett sikeressé. Senna már 1993-ban is szeretett volna a Williamshez szerződni a visszavonuló Nigel Mansell helyére, de az angol csapat a francia motorgyártó nyomására Alain Prost mellett tette le a voksát, aki a korábbi afférjaik miatt nem akart újra a brazil csapattársa lenni. Senna ezért maradt a McLarennél, de csak futamonként szerződött a csapattal, komolyan elgondolkozva azon, hogy kihagyja ezt a szezont. A Williams végül úgy döntött leszerződteti Sennát Prost mellé, de a francia mérlegelt és bejelentette a visszavonulását. A 93-as szezon végén Prost megnyerte a negyedik vb címét, Senna pedig a dobogón felemelte riválisa kezét ezzel véget vetve a több éves viszályuknak. Senna csapattársa Damon Hill lett.
A versenysorozat szervezői 1994-re több változtatást is eszközöltek, hiszen betiltották az elektronikus segédeszközöket, de megmaradt a Williams előnye, amely az előző két évben előbb Mansellel, majd Prosttal világbajnok lett. Az idény azonban nem indult jól Sennának, mivel a brazil és a csendes-óceáni nagydíjon is kiesett.
– Nagyon negatív érzésem van az autó vezetésével kapcsolatban, amellyel mindig a határon kell autóznom. Ezért nem volt egyetlen tiszta köröm sem, amit kényelmesen vagy magabiztosan teljesíthettem volna. Kényelmetlenül érzem magam az autóban. Megváltoztattuk az ülést és a kerekek elrendezését, de így is még több helyre lenne szükségem. Ezek közül a problémák közül néhány az elektronikus változás hiányára vezethető vissza. Az autónak is megvannak a maga sajátosságai, amelyeket még nem tudok teljesen magabiztosan uralni. Ez a szokásosnál sokkal feszültebbé tesz – nyilatkozta a brazil még a szezon előtti teszten Estorilban.
Ayrton Senna a bajnokságban még nem szerzett pontot és húszpontos hátrányba került az első két futamot simán megnyerő Michael Schumacherrel szemben. Így érkeztek meg a San Marinó-i Nagydíjhoz, ahol Senna javítani készült.
Az imolai versenyhétvége rendkívül rosszul kezdődött, miután pénteken az első szabadedzésen Rubens Barrichello, Senna honfitársa szenvedett súlyos balesetet, de csodával határos módon egy orrtöréssel megúszta az esését. Ayrton azonnal az orvosi központba sietett, ahol Barrichello visszanyerte tudatát és megismerte a fölé hajoló Sennát. A szombati második időmérő azonban már tragédiával végződött, miután az osztrák Roland Ratzenberger szenvedett halálos balesetet. Amikor az osztrákot elvitte a mentő, Senna megvizsgálta a sérült Simteket, majd a pálya melletti kórházból, az F1 főorvosától, Sid Watkinstől tudta meg, hogy Ratzenberger meghalt. Amikor mindenki elhagyta a központot, Watkins megpróbálta meggyőzni Sennát, hogy hagyja abba a versenyzést és menjenek el együtt horgászni. Senna azt mondta Watkinsnak, hogy nem teheti, majd visszament a Williams garázsba, ahol Patrick Headdel és Frank Williamsszel közölte a helyzetet és úgy döntött, hogy a kvalifikáció további részén már nem vesz részt. Ennek ellenére a szezonban már harmadszorra is megszerezte az első rajtkockát a másnapi futamra.
Senna visszavonult a motorhomejába, ahol előtörtek könnyei és teljesen magába roskadt. Ez aggasztotta Williamset, aki megkérte Betise Assumpção-t, Senna menedzserét, rendezzen egy találkozót, hogy megvitassák a brazil érzelmi állapotát. Senna úgy döntött, hogy nem vesz részt a futam előtti sajtótájékoztatón, de az FIA a szabályszegés ellenére sem indított fegyelmit. A következő napon azonban a verseny biztonságáért felelős bizottság tagjai Ratzenberger balesetének helyszínére akarták hívni, hogy elemezzék annak okait, de Senna undorodott ettől és ezt is megtagadta. Vasárnap reggel Senna volt a leggyorsabb, a bemelegítéskor kilenc tized másodperccel előzte meg a második helyezettet. Ezután észrevette Alain Prostot, aki egy asztalnál az ebédjét fogyasztotta. Fél órát beszélgettek, Senna pedig lobbizott, hogy Prost legyen segítségére a sport biztonságának javításában, majd abban maradtak, hogy a monacói nagydíj előtt találkoznak még. Ezután Senna filmre vette egy körét az imolai pályán a francia televíziós csatorna, a TF1 számára, ahol köszöntötte Prostot aki mint szakkommentátor tevékenykedett: „Üdvözletem küldeném kedves barátomnak, Alainnak. Mindannyiunknak hiányozni fogsz, Alain.” Prost azt mondta, hogy meglepte és nagyon megérintette a megjegyzés.
Senna újabb versenyzőkkel találkozott, hogy megvitassák a versenyzők érdekvédelmi szervezetének újbóli létrehozását a Formula–1 biztonságának növelése érdekében. A pilóták között meghatározó hangnak számító Senna felajánlotta, hogy vezető szerepet vállal, már a következő monacói nagydíjtól kezdve. A háromszoros világbajnok Niki Lauda is azt javasolta, hogy Senna vezesse a csoportot, mert erős személyiség, aki hatással van pilótatársaira. Senna tragédiája miatt Michael Schumacher vette át a szervezet vezetését.
Senna végül úgy határozott, hogy elindul a versenyen, amely rögtön egy rajtbalesettel kezdődött. Pedro Lamy és JJ Lehto ütköztek össze, rengeteg törmeléket hagyva a pályán és megsebesítve néhány nézőt is. A versenyigazgató beküldte a biztonsági autót, a versenyzők öt kört tettek meg így és az első helyen haladó Senna többször is bevágott a szerinte túlságosan lassú Safety Car mellé, hogy megfelelő hőfokon tartsa a gumikat. A verseny a hatodik körben folytatódott, Senna pedig azonnal megfutotta a verseny leggyorsabb körét, őt pedig Schumacher követte. A 7. körben Senna autója a Tamburello kanyarban 310 km/órás sebességgel elhagyta a pályát, és élesen a betonfalnak csapódott. A telemetriai adatok szerint Senna két másodperc alatt 218 km/órára lassított, így a becsapódás már ennél a sebességnél történt. Az autó orrkúpja teljesen amortizálódott, a jobb első kerékfelfüggesztés pedig azonnal eltört. Kicsúszásának okai a mai napig tisztázatlanok, több vizsgálat és bírósági ügy sem vezetett végeredményre.
Miután Senna autója megállt, kezdetben mozdulatlan volt a pilótafülkében. Körülbelül tíz másodperc elteltével, amint a közeli felvétel azt rögzítette, a fejét balra emelte, mielőtt visszatérne az eredeti helyzetébe. Ezután már nem mozdult többé. Senna az újraindított verseny leintését követően két és fél órával, hivatalosan 18 óra 40 perckor életét vesztette. Halálát – vélhetően – az autójáról lerepülő jobb első kerék ütése okozhatta. Bár erről eltérő információk élnek a köztudatban, a német Auto Motor und Sport azt írta: „A történet, miszerint a felfüggesztés egy darabja átszúrta Senna sisakját, később puszta mesének bizonyult. Egy orvosi jelentésben az állt, hogy a kerék becsapódása a fej irányába tartó mind a négy nagy véredényt elszakította” – írták.
Sid Watkins szerint Sennának hatalmas balszerencséje volt ugyanis, ha a kerék nem találja el, lényegében sértetlenül megúszhatta volna az ütközést.
– Sok nagy baleset volt már ezen a helyen. Gilles Villeneuve-é 1980-ban, szegény Ratzenberger meg is halt, Jody Scheckternek is volt egy az egyik edzésen. És ezek közül több is a Tamburellóban történt, mint például Piquet-é és Bergeré, de ők megúszták. Szerintem Ayrton is simán elsétálhatott volna onnan, ha a kerék nem találja el. Véleményem szerint a fejsérülését a jobb első kerék becsapódása okozta – volt is egy keréknyom a cockpitje jobboldalán, egészen annak nyílásánál. A sisakja betört, de nem tűnt úgy, mintha átment volna rajta valami. És nem is voltak más sérülései. Egy sem – nyilatkozta a Motor Sport magazinnak.
A baleset utáni mentésről ezt mondta:
– Senna halkan lélegzett. Felhúztam a szemhéját, és egyből megbizonyosodtam arról, hogy súlyos agysérülése van. Kiemeltük a pilótafülkéből, és letettük a földre. Mint ahogy mi is, ő is sóhajtott, és bár nem vagyok vallásos, úgy gondolom, abban a pillanatban a lelke elhagyta a testét – emelte ki Sid Watkins.
Senna halála után a brazil kormány három napon át tartó nemzeti gyászt rendelt el. A légitársaság politikájával ellentétben Senna koporsóját nem rakományként szállították vissza hazájába, így fiatalabb testvére, Leonardo Senna, és közeli barátok is együtt utazhattak vele haza. Senna koporsóját egy nagy brazil zászló fedte le. A temetést élőben közvetítette a brazil televízió, a becslések szerint hárommillió ember ment ki São Paulo utcáira, hogy utolsó útján kísérhesse a bajnokot. Sok prominens, az autóversenyzés világában meghatározó személyiség vett részt Senna állami temetésén, nevezetesen Alain Prost, Gerhard Berger, Jackie Stewart, Damon Hill, Thierry Boutsen, Rubens Barrichello és Emerson Fittipaldi.
A következő monacói nagydíjon Senna és Ratzenberger emlékének adózva az FIA úgy döntött, hogy az első két rajtkockát üresen hagyják, egy brazil, illetve egy osztrák zászlót felfestve az autók helyére. Haláluk örökre megváltoztatta a Forma-1-et, hiszen már abban a szezonban új biztonsági intézkedéseket foganasítottak. Péládul megerősítették a kerékfelfüggesztést, csökkentették az autók leszorítóerejét, magasították a pilótafülke oldalát, az imolai pályát pedig teljesen átalakították. 1995-től pedig újabb és újabb intézkedéseket hajtottak végre, 2003-ban pedig kötelezővé tették a fej és nyakvédő rendszert, azaz a HANS-t. A sportágban 20 évig nem is történt egyetlen halálos kimenetű baleset sem, egészen Jules Bianchi tragédiájáig, aki 2014-es Japán Nagydíjon szenvedett balesetet, kilenc hónapig feküdt kómában, de állapota nem javult, és végül egy nizzai kórházban hunyt el 285 nappal balesetét követően.
Források: wikipedia.com, motorsport.com, m4sport.hu
