A Mathias Corvinus Collegiumban nagyon fontosnak tartják a fiatalok tehetséggondozását és a békéscsabai központjukban a képzések mellett rendszeresen szerveznek olyan programokat, amelyek a sportoló diákokat és szüleiket is segítik.
– Azt gondolom, hogy kevés olyan intézmény van, amely ilyen sokrétűen foglalkozik a tehetséggondozással, mint az MCC. Nagyon örülünk annak, hogy ma egy nagyon aktuális és izgalmas témában tarthattunk könyvbemutatót, amely azzal foglalkozik, hogyan tudjuk a sporttehetségeseket segíteni Magyarországon. Erre nagyon sok intézmény létesült, reméljük, hogy ez is hozzásegít ahhoz, hogy elinduljon egyfajta párbeszéd a jobb kapcsolattartás érdekében – mondta el Mittag Mónika, a Mathias Corvinus Collegium békéscsabai képzési központjának képviselet-vezetője.
A szakemberek többsége azon az állásponton van, hogy az utánpótlás-fejlesztés az a kulcsterület, amely segíthet az egykoron világszínvonalon teljesítő magyar futball elmúlt évtizedekben tapasztalt hanyatlásának visszafordításában, illetve jelentősen előmozdíthatja a magyar futball felzárkózását a nemzetközi élvonalhoz.
Rábai Dávid, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának adjunktusának, könyve megírásával elsődleges célja az volt, hogy bemutassa a magyar labdarúgó-akadémiák működési sajátosságait és pedagógiai jellemzőit, de az alapkérdés, melyet meg kívánt válaszolni, ennél jóval konkrétabb. Vajon megéri szülőként energiát és anyagi erőforrásokat fektetni abba, hogy a gyermekük akadémista labdarúgó legyen? És fiatalként megéri áldozatot hozni egy bizonytalan kimenetelű sportpályafutás érdekében? Legyünk bár szülők, szakemberek vagy szurkolók, a könyv hozzásegít minket e kérdések körültekintő megválaszolásához- fogalmazott a szerző.
– Ebben a könyvben azokat a kutatási eredményeket jelenítette meg közérthető formában, amelyeket korábban megírtam a disszertációmban. Érintem benne a tehetséggondozás témakörét, az akadémiák jogszabályi működését, a társadalmi hátterét. Az volt a legfőbb célom, hogy rávilágítsak azokra a problémásabb helyzetekre, amelyeket érdemes lenne átvizsgálnia a szakmának. A fókuszban az akadémiákon sportoló gyermekek véleménye áll. A tanulmányomból kiderül, hogy alapvetően jó szakmai képzés folyik a labdarugó akadémiákon, de az eredményesség érdekében az edző-játékos közötti személyes kapcsolaton kellene javítani. Ez azért is problémás, mert többségében pubertás korú gyermekekről van szó, akiknek az egyéni problémáik a teljesítményüket is befolyásolhatják, ezért egy személyesebb, közvetelenebb kapcsolat lenne szükséges közöttük. Érdekes, hogy a megkérdezett fiatalok közül sokan váltanának akadémiát, ha tehetnék, a jövőjüket pedig külföldön látják biztosabbnak, s nem a kedvezőbb anyagi lehetőségek, hanem a jobb szakmai feltételek miatt – fejtette ki a könyv írója.
