A kék atracél az érdeslevelűek családjába tartozó évelő növény. 30-80 cm hosszú szára felálló, érdes szőrzetű. Levelei hosszúkásak, keskenyek. Virágzata elágazó, égszínkék virágai április végén-májusban nyílnak. Mészkedvelő védett növényfajunk, löszpusztai élőhelyeken fordul elő.
Pontusi-mediterrán elterjedésű faj. Európán belül Olaszországban, a Balkán-félsziget északirészén, a Fekete-tenger vidékén és a Kárpát-medencében él. A hazai állomány nagy része a Körös-Maros Nemzeti Parkban, illetve a környező területeken él. A nemzeti park védett területei közül megtalálható a Bélmegyeri Fáspusztán, a Tompapusztai löszgyepben, a Csorvási löszgyepben és a Kígyósi-pusztán. A növény ezen kívül sokfelé megtalálható Dél-Békésben közutak, földutak, vasutak, csatornák mezsgyéiben.
A kék atracél állományokat leginkább az élőhelyek eltűnése, cserjésedése, a vegyszerhasználat és a taposás veszélyezteti. A kék atracélnak kiemelkedő szerepe van a fokozottan védett és közösségi jelentőségű atracélcincér védelmében. E rovarfaj monofág, egyetlen tápnövénye a kék atracél, szaporodása is ahhoz kötődik, petéit a növény szárába rakja le.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
