A koronavírus szokatlan áremeléseket okozott nyáron

2020. szeptember 23. 17:47 | behir

Korábban tipikusan nem változtak az árak a nyári hónapokban, azonban idén a járványhelyzet és a gazdaság újraindulása miatt drágulás történt – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a monetáris tanács kamatdöntő ülése után.

Koncentrált kereslet jelent meg és a költségnövekedések beépültek az árakba, és mintegy 0,9 százalékponttal emelték meg az inflációt. Ezt a jelenséget a következő időszakban szoros figyelemmel kíséri majd a jegybank. Amennyiben fundamentális ok áll az infláció változása mögött, akkor fundamentális eszközzel kell azt kezelni, ebből a legerősebb az alapkamat. Átmeneti problémákat inkább a nem konvencionális eszközökkel lehet befolyásolni.

Míg korábban a válságok mérsékelték az inflációt, addig a koronavírus nyomán ellentétes folyamatok figyelhetők meg.

A járvány egyszerre okoz inflációs és dezinflációs hatásokat. Előbbi a keresleti és kínálati súrlódásokat jelenti. A dezinflációs hatás elsősorban a szolgáltató szektorban megfigyelhető árazásnak tudható be – ez a folyamat 2011 óta megfigyelhető. A bérek lassabb növekedése teremtette meg azt a lehetőséget, hogy alacsonyabb inflációs folyamatok alakuljanak ki. A statisztikai bérnövekedés továbbra is markáns a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében, azonban egyre többen dolgoznak részmunkaidőben és a magasabb bérezésűek maradnak teljes munkaidős foglalkoztatottak. A lassuló gazdasági teljesítmény 5-6 negyedévvel később jelentkezik a hazai iparcikkek áraiban – hívta fel a figyelmet az alelnök. Az éves inflációs ráta szeptemberben a nyári értékhez hasonló lehet, majd ezután süllyedni kezd. 2022-től normalizálódhat a gazdasági teljesítmény, így az infláció 3 százalékon stabilizálódhat.
 

Jelentősen rontottak a GDP-prognózison

A magyar gazdaság 5,8 százalékkal zsugorodott az első félévben, ami kedvezőbb volt az eurózónához képest, és a régiós átlag körül alakult – tette hozzá. A járvány azonban a magyar gazdaság erősségeit támadta. Az autóipar, a turizmus és beruházások egyaránt jól teljesítettek az elmúlt években, a koronavírus ezeket a szektorokat sújtotta legnagyobb mértékben. A hatások döntő részben az idei második negyedévben jelentek meg.

Virág Barnabás aláhúzta: az idei harmadik negyedévben 5-7 százalékkal maradhat el a GDP az előző évhez képest, idén 5,1-6,8 százalék között csökkenhet a gazdaság teljesítménye. Az államháztartási hiány 7-7,5 százalék lehet, majd a deficit csökkenése várható. A finanszírozás 3000 milliárd forint körüli nettó kötvénykibocsátást igényel, aminek nagy része, 2800 milliárd forint már teljesült. A két nagy lejárat miatt a bruttó kibocsátás 700 milliárd forint felett alakulhat. A tavalyi külső egyensúlyi revíziók nyomán nem hiány, hanem pozitív-stagnálást mutatott, azonban idén enyhe hiányba fordulhat. A folyó fizetési mérleg egyenlege és a finanszírozási képesség javult, a hiány kedvezőbb lesz a nyár elején vártnál. A következő ciklusban az EU 30 milliárd euró nettó, vissza nem térítendő támogatást nyújt, ami a külső egyensúlyi mutatókat is javítja.

Továbbra is használják a nem konvencionális eszközöket

Az NHP aránya az új vállalati hiteleknél 80 százalék fölé emelkedett a válság előtti 10 százalékról. Eddig 600 milliárd forintot juttattak el 8 ezer céghez. A Növekedési Kötvényprogram (NKP) kihasználtsága megközelítette a 450 milliárd forintos keretet, ezért 750 milliárd forintra emelték azt. Az egyhetes betéti tenderek állománya 2000-2500 milliárd forintra emelkedtek. Az állampapír-vásárlási program a korábbi feltételekkel folytatódik, a fókusz a hosszabb futamidőn van.

Forrás: Világgazdaság

További programok »

Gazdaság

Olcsóbbak lettek a használt lakások nyáron

A használt lakások 6,3 százalékkal lettek olcsóbbak az idei második negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest, erre öt éve nem volt példa - közölte az ingatlan.com kedden, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes, illetve a saját adatain alapuló elemzésében.
2020. október 20. 16:18
FEL