Közleményük szerint az esetenként már kisgyermekkorban is diagnosztizálható, de jellemzően a kiskamaszoknál - elsősorban a lányoknál - kialakuló gerincferdülés kezelés nélkül súlyosbodhat, és felnőttkorban komoly panaszokat okozhat.
A szakemberek szerint a szülők és a tanárok tehetik a legtöbbet a korai felismerésért, a kezelést pedig minden esetben specialistára kell bízni. A széles körben elterjedt tévhitek nehezítik a korai kezelések elkezdését - tették hozzá -, így például fontos tudni, hogy az úszás és a rendszeres sport nem előzi meg és nem is korrigálja a gerincferdülést.
Magyarországon több tízezer gyermeket érint a gerincferdülés.
Idézték a közleményben Schuster Barbarát, a Vertebra Alapítvány vezetőjét, aki elmondta, a korai diagnózissal a tinédzserkorú gyerekeken végzett évi több száz, súlyos gerincferdülést korrigáló műtét egy része elkerülhető lenne. Az esetek többségét azonban nagyon későn ismerik fel, amikor a konzervatív kezelés már nem mindig alkalmazható.
A gerincferdülés jellemzően a serdülőkorban jelenik meg, eredete az esetek 20 százalékában ismert, okozhatja például veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség, illetve idegrendszeri vagy más betegség.
Kamaszkorban gyakran nagyot nőnek a gyerekek, de a gerincferdülést nem a hirtelen növés okozza. Közkeletű tévhit, hogy a betegség a féloldalasan hordott nehéz iskolatáska, az egykezes sport vagy a sok mobiltelefon-használat számlájára írható.
A betegség a gyerekek 2-4 százalékánál figyelhető meg, azaz Magyarországon is több tízezer családot érint; a nagyobb deformitások előfordulása a lányoknál négyszer gyakoribb. A tapasztalatok szerint a gerincferdülés és a fogakat, az állkapcsot érintő rendellenességek gyakran együtt járnak, a fűzőt használó fiatalok általában fogszabályzót is viselnek. Ezért ha az egyik betegséget diagnosztizálják, érdemes a másikat is kivizsgáltatni.
– Mindig a szakorvos feladata, hogy tisztázza a megjelenésükben hasonló elváltozások okát, és beállítsa a megfelelő kezelést. A kezelt gerincferdülés, az odafigyelés, a tudatosság segíthet a panaszmentes felnőttkor elérésében; az elhanyagolt vagy félrekezelt esetek azonban a későbbiekben súlyos panaszokat okozhatnak – fűzte hozzá Schuster Barbara.
A tévhitek közé tartozik az is, hogy a gerincferdülést tartáshibaként definiálják, utóbbinál ugyanis nincsenek rögzült deformitások, szerkezeti eltérések, és a hiba bármikor korrigálható. Valódi gerincferdülésnek az tekinthető, ha a gerinc szerkezetében is változás jön létre. Ezért a gerincferdülés igazolásához, illetve kizárásához minden esetben röntgenvizsgálat szükséges. Kiemelték: a tartáshiba nem betegség, de tartós fennállása esetén – a gerinc egyenetlen terhelése következtében – sokféle betegség kialakulásához vezethet. Rendszeres tornával, sporttal azonban az izomzat megerősödhet és a tartás normalizálódhat.
Cs. Frank László gyermekortopéd sebész, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet ortopédiai osztályát vezető főorvos kiemelte: a hajlam a gerincferdülésre öröklődhet, ezért ha a családban már előfordult valamelyik formája, fokozottabban kell figyelni a gyerekekre, rutinszerűen ellenőrizni kell őket, és szükség esetén specialistához, gyermekortopédus szakorvoshoz kell fordulni.
Forrás: MTI
