Nemcsak itthon, hanem távoli országokban is az egészségesebb környezet megteremtésén dolgozik több magyar vízipari vállalkozás – hangzott el az M1 Kék bolygó műsorában.
Tiszta víz és alapvető köztisztaság – az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél közül a hatodik, számos szakértő szerint a legalapvetőbb célkitűzés, amely nélkül az összes többi nem teljesíthető.
A 21. századi technológákra kell támaszkodni
A vízválság megelőzéséhez vagy az alkalmazkodáshoz szükségünk lesz a 21. század technológiáira. Olyanokra, amelyek hatékonyan és gyorsan képesek tiszta vizet előállítani a világ bármely pontján. Magyarország a klímaváltozás nyertese lehet, ugyanis vízipari fejlesztésekben, innovációban kiemelkedő teljesítményt nyújt – hangzott el a Budapesti Vízérték Konferencián is.
Már több olyan magyar vízügyi kezdeményezés, vállalkozás ténykedik, amely egyebek mellett a tengervíz sótalanításban, valamint az arzénmentesítésében vállal fontos szerepet.
„Körülbelül negyven évvel ezelőtt az egy főre jutó éves vízkészlet 13-14 000 köbméter volt évente, ami az utóbbi években 5500-6000-re csökkent” – mondta Kiss Adrián, a Hungarian Water Technology Corporation ügyvezető igazgatója.
Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó édesvíz és vízkészlet folyamatosan csökken, ami egyre nagyobb kihívások elé állítja a vízipari cégeket – tette hozzá
A magyar kormány támogatásával a cég az elmúlt három évben – azon felül, hogy Magyarországon sokat tett a lakossági, valamint az ipari szennyvíz- és ivóvíztisztítás modernizálásáért – Kuba, Peru és Tunézia bizonyos területein is alkalmazza technológiai megoldásait.
Sikeres külföldi projektek
A cég nemrég fejezett be egy projektet Tunéziában, melynek eredményeképpen a Földközi-tengerből állítanak elő közvetlenül ivóvizet.
„Ezenkívül vannak olyan katasztrófahelyzetekben használható mobil vízkezelő berendezéseink, amelyeket a lakosság rendelkezésére tudunk bocsátani. Peruban egy 4-5000-es településen a magyar kormány finanszírozásával valósítottunk meg egy projektet. A térségben három éve több természeti katasztrófa is történt, amik beszennyezték az ott lévő folyókat, ahonnan eddig az ivóvizet nyerték” – mondta a cégvezető.
A sótalanítást konténerekben végzik, és egy úgynevezett fordított ozmózis technológia révén tud megvalósulni.
„Vannak félig áteresztő membránok ezekben a membránházakban. Nagy nyomású szivattyúkkal juttatjuk rájuk a vizet, és gyakorlatilag a sók a membrán egyik oldalán maradnak, és a tiszta víz kerül át a membrán másik oldalára. Hogyha úgy tetszik, akkor a folyamatot mondhatjuk szűrésnek is” – emelte ki Hancz Péter, a Hungarian Water Technology Corporation főmérnöke.
Magyarországon is előfordul, hogy szükség van sótalanításra, mert a felszín alatti vizeink és a folyóink is tartalmaznak némi sót. Főként az iparban – kiváltképp a gyógyszergyártás és az elektronika területén – jelentkezik erre komoly igény.
Emellett az arzénmentesítés és a szennyvíztisztítás is meghatározó feladat.
„Magyarország vízgazdag ország, azonban problémát jelent, hogy a vizeink 98 százaléka a környező országokból érkezik, ezért fontos, hogy szomszédainkkal együttműködve regionálisan gondolkodjunk” – fogalmazott. A cégvezető a kommunikáció fontosságát emelte ki.
A vállalat csak 2013-ban mintegy 200 arzénmentesítő berendezést gyártott le, amelyeknek azóta is nagy hasznát veszik több Békés megyei és csongrádi településen.
Forrás: M1, hirado.hu
