A kazánkirály naponta szüli a kapitalizmust

Morvai Ferenc elárulta, hogy lehetett kiváltsághoz jutni.

Egy Békés megyei újságíró, Csath Róza írta meg a Kazánkirályként emlegetett Morvai Ferenc életrajzát. A nagyrédei üzletember eddig féltve óvta az életét, de az Ünnepi Könyvhéten bemutatott mű ezekre a részletekre is kitér. A szerzőt faggattuk.

–  Hogyan kerül egy Békés megyei újságíró Morvai Ferenc házába?

– Húsz évig dolgoztam a Békés Megyei Hírlapnál. 2013 tavaszán megpályáztam egy jeligés álláshirdetést, amelynek, utólag kiderült, Morvai Ferenc, nagyrédei üzletember volt a feladója. Az állásinterjú végén egy szóbeli megállapodást kötöttünk: neki szüksége van egy alkalmazottra, akiben maximálisan megbízhat, rábízhatja a mátrafüredi villáját, annak teljes működtetését, a beszerzésektől, a konyhai teendőkön, s a házban megforduló vendégek ellátásán át a gépészetig, továbbá a személyes ügyeinek intézését, bekapcsolódást a titkárságán való munkába. Ha három hónap alatt bebizonyítom, hogy képes vagyok ezekre, megkapom a lehetőséget, hogy később íróként kipróbálhassam magam, megírhatom az életrajzi könyvét, s azt követően a Petőfi-kutatás történetét  is. Az elmúlt három év változások sora és egy tanulási folyamat volt az életemben.

 

Miről szól a mű?

– A Megamorv-sztori mögött az ember alcím elárulja, hogy Morvai Ferencről olyan portrét igyekeztem rajzolni, amely kevéssé ismert oldaláról mutatja meg az olvasóknak. A külvilág látszólag minden lényegeset tud róla, mint a Kazánkirályként ismertté lett üzletember, és mint a Petőfi-kutatás mecénása került reflektorfénybe. A magánéletét azonban mindig is féltékenyen óvta a nyilvánosságtól, pedig a származása, a gyermekkori, fiatalkori próbatételek, a közéleti szerepvállalása, az ellehetetlenítésére tett újbóli kísérletek ismerete nélkül nehezen érthető meg, hogy honnan ered az az állhatatosság, akaraterő, ami üzletemberként, és a privát életében a kezdetektől jellemzi. Szándékom szerint egy személyes hangvételű napló született, ami azon túl, hogy szórakoztató olvasmány korrajz is egyben, a kötetben a Kádár-rendszertől a rendszerváltozáson át az azóta eltelt időszak társadalmi, politikai jelenségei egy ember sorsás keresztül rajzolódnak ki. A könyv segít megfejteni Kádár János örökbecsű mondatát is, miszerint „Morvaira vigyázni kell, mert naponta szüli a kapitalizmust”. Az üzletember beszél a háza háromszori árverésre bocsátásáról, az 1993-ban elrendelt megfigyeléséről, s elárulja azt is, mily módon lehetett kiváltsághoz jutni hajdan, s mi az ára az előnynek ma.

 

– Mennyi időt dolgoztak rajta?

– Másfél éve tűztük ki a célt, az ünnepi könyvheti bemutatkozást. Ennyi idő kellett, hogy az egyéb napi teendők mellett elkészüljenek a kötetet megalapozó interjúk, azokból szerkesztett változat szülessen, hogy az Athenaeum Kiadóval egymásra találjunk, s hogy a gyártás megtörténjen.

 

Sokan panaszkodnak arra, hogy nem lehet kiadót találni manapság. Ebben az esetben milyen nehézséget kellett leküzdeni?

– Minden szerző álma, hogy kiadóra, és lehetőleg nagy múltú kiadóra bízhassa a könyve gondozását. Különösen megkerülhetetlen ez, ha valaki első könyves szerzőként járatlan ezen a területen. Az ember azonban realista, mi is tudtuk, hogy nehéz kiadót találni, így a legelején tájékozódásképpen a Líra Könyv Zrt.-t azzal kerestük meg, miképp tudnának velünk együttműködni a könyvpiacra juttatásában. Általuk kerültünk kapcsolatba a társaságon belül működő kiadói csoport egyik tagjával, az Athenaeum Kiadóval. A főszerkesztő Szabó Tibor Benjámin bekérte a kéziratot és rá egy hétre kaptam meg a válaszát, miszerint elolvasták és ennek nyomán a kiadó befogadta, és adja hozzá a nevét. Természetesen nemcsak a nevét adta hozzá, hanem azt a felkészültséget, szakmai tudást és alázatot is, ami a kiadó valamennyi munkatársát jellemzi. Rengeteget köszönhetünk nekik.

 

– Mikor hol dedikálnak? Békés megyében megfordulnak?

– A kötetet először az Ünnepi Könyvhéten vehették kezükbe az olvasók, a bemutatót a Rózsavölgyi Szalonban tartottuk, majd a Vörösmarty téren, a Kiadó pavilonjánál dedikáltunk. Még idén, minden megyeszékhelyen tartunk bemutatót, elsőként pedig Heves és Békés megyében. A szeptember elejére tervezett békéscsabai bemutatkozásra különösen nagy örömmel és izgalommal készülök.

Megosztás:

Címke: , , ,