December és január folyamán több mint 100 mm eső esett a térségben, s ennek hatása látványosan megmutatkozik. Különösen igaz ez a Fehér-tótól délre eső területeken, ahol a Körös Maros Nemzeti Park Igazgatósága néhány évvel ezelőtt jelentős élőhely-rekonstrukciót hajtott végre. Megszüntették a régi vízelvezető árkokat, elbontották a gátakat, s ezzel lehetővé tették, hogy a terület visszanyerje eredeti képét. A rekonstrukció hatása most jól megfigyelhető, mivel a barackosi részen jelentős méretű vízfelületek alakultak ki a csapadékból. Ezen a területen szikpadkák, szikerek váltják egymást, mozaikos a táj és ennek megfelelően változatos növénytársulások jellemzőek.
A Barackosi-mocsáron kívül más védett területek, így a Lófogó-ér, a Keresztút-köz és a Fecskési-mocsár is megtelt vízzel. A védett területeken kívül eső Macelka-nádas és a Kis-Sóstó szintén telítődött. Emellett a pusztában sokfelé alakultak ki gyepi vízállások.
Fotó: kmnp.hu/ Lengyel György
A kiterjedt vízfelületek nagyon kecsegtetőek a különböző partimadarak érkezése szempontjából. Egyrészt bőséges táplálékforrást jelentenek, másrészt a fészkeléshez megfelelő élőhelyet kínálnak. Messziről nézve csendesnek, inaktívnak tűnnek ezek a mocsarak, ugyanakkor már a vízibolháktól a kék algák telepein át különböző gerinctelen faunák figyelhetők meg bennük, s várható, hogy hamarosan a kétéltűek is nagyobb számban lesznek jelen.
A csapadékvíz megtartása fontos feladat, a víz dinamikája ugyanis a szikes élőhelyek egyik legfontosabb környezeti tényezője. A nyári kiszáradás és a téli feltöltődés alakítja a helyi ökoszisztémát, biztosítja a növény- és állatvilág faji változatosságát, sokszínűségét.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
