Gajdos Attila elmondta, civil kezdeményezésből indult az a nemzeti minimumra vonatkozó javaslat, amely tartalmazza, hogy Magyarországon minden rászoruló kiskorú, illetve várandós nő legalább naponta egyszer jusson meleg ételhez. A kezdeményezés mellé álltak a pártok képviselői, azonban a népjóléti bizottság ülésén a KDNP nem szavazta meg, hogy az erre vonatkozó javaslatot tárgysorozatba vegyék. Gajdos Attila leszögezte: Békés megyét is súlyosan érinti a gyermekéhezés, ami pártpolitika felett álló, közös nemzeti ügy. A Jobbik saját frakciókerete terhére, plenáris ülésre kérte ki a nemzeti minimum programjáról szóló határozattervezetet, így azt az Országgyűlésnek mégis tárgyalnia kell.
– Az Európai Unión belül Magyarországon éhezik a legtöbb gyermek. A 7 évesnél fiatalabbak negyven százaléka él hazánkban szegénységben, olyan körülmények között, hogy a szüleik még az alapvető élelmiszereket sem tudják megvásárolni nekik. A falusiak között pedig kétszer akkora a rászorulók aránya, mint a városokban. Elszomorító, hogy ma Magyarországon mintegy 400 ezer körüli gyerek él szegénységben – mondta Gajdos Attila, hozzátéve, hogy foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.
Szabóné Kocziha Tünde megjegyezte: a gyermekéhezés sajnos valós probléma Békéscsabán is. Tud olyan pedagógusról, aki a vasárnapi ebédet úgy főzi, hogy abból másnap jusson azoknak a gyerekeknek is, akik éhesen mennek iskolába.
– A gyermekéhezés visszaszorítása során a Jobbik kiemelt célja, hogy a közétkeztetésben is minőségi ételeket fogyasszanak a gyerekek, hisz testi és szellemi fejlődésük csak így valósulhat meg. A MintaMenza programot annak idején éppen azért fogadtuk el, mert arról volt szó, hogy helyi alapanyagokból előállított, ízletes ételeket kapnak majd a gyerekek a menzán. Szülőként magam is tapasztalom, hogy egyre több gond van a menzával, különösen a Fidesz által bevezetett közétkeztetési reform óta, amelynek következtében íztelenek az ételek – fogalmazott a csabai képviselő.
Szabóné Kocziha Tünde a szociális és gyermekvédelmi ellátást érintő jogszabályváltozásokkal kapcsolatban elmondta, hogy 2016-tól, Budapest mellett a járásszékhelyek és megyei jogú városok feladatává teszi a jogszabály a szociális és gyermekvédelmi feladatok biztosítását. Szakmailag ésszerűnek nevezte a család- és gyermekvédelem összekapcsolását, hozzátéve, hogy Békéscsaba a hatályos jogszabályok alapján jelenleg is köteles gyermekjóléti központot működtetni és a családsegítést biztosítani: ezt a kistérség fenntartásában működő központ végzi.
- Múlt évben a két szakmai egység 24 fővel működött. A feladatokra a kistérségi kiegészítéssel együtt 84,6 millió forint központi támogatást kapott a város. 2016-ban a kistérségi támogatás teljesen meg fog szűnni, jelen számítások szerint mintegy 30 millió forinttal kevesebb központi támogatásra számíthatunk, miközben jelentős többletfeladatok lesznek. Ez azt vonja maga után, hogy a városnak a hiányt pótolnia kell valamilyen módon, akár az ezen a területen foglalkoztatottak száma is csökkenhet – szögezte le Szabóné Kocziha Tünde, aki szerint a kormány ismét a legrászorultabbakon igyekszik spórolni, így pedig nem csak a pénz nem lesz elég, de a gondozottakra fordítható idő is csökkenhet.
Mikóczy Erika
