A békéscsabai egyesület versenyzői korábban már többször edzőtáboroztak nálunk, ez alkalommal a legendás vendégszeretettükkel a csabaiak fogadták a japán sportolókat. A rendezvényt továbbá megtisztelték a város vezetői, illetve a Magyar Judo Szövetség elnöksége is.
A megnyitót követően Gyáni Jánost, a BM Kani Judo SE elnökét faggattam.
– Többször olvastam, hogy az 1988-as szöuli olimpiára Japánban készültél.
– Valóban, fél évet kint töltöttem, amely nagyon hasznos időszak volt számomra. Mondhatni, a judotudásom színe-javát onnan merítettem.
– Egyszer viccesen azt mesélted, hogy az első három hónapig fenn voltál a levegőben.
– Ha három hónapig nem is, de egy hónapig biztos. Utána azonban megmutatták a helyes fogásokat vagy például azt, hogy miképp állunk a lábunkon, hogyan lépünk el. Mi addig csak az erőre koncentráltunk, miközben pusztán erőből nem lehet megoldani semmit.
– Hogyan látod, az eltelt 30 év alatt a magyar judo közeledett valamelyest a japán színvonalához?
– Természetesen még mindig nagyon jók a japánok, de talán már nincs akkora különbség.
– A BM Kanón kívül kik erősítik a mostani magyar hadtestet?
– Az aradi testvéri csapatunk, azonfelül a ceglédi, a kecskeméti és a szegedi egyesületek.
Az egész napos program nyílt volt, így rotációban, több iskola osztályai leshették meg a csabaiak üdvöskéit – többek között Kara Bencét, Kiss Hubát, Szabó Karolinát és Szentandrászki Grétát.
Mindezzel kapcsolatban Verasztó Lajos, a Békés Megyei Hírlap sportújságírója megjegyezte, a kiérkező gyerekek biztos történelem óráról jöttek, ahol épp a japán császárokról tanulnak. (Szuinin császár kerek 139 évet élt: kr. e. 69. – kr. u. 70.)