Az újkígyósi néprajzkutató kérdésünkre kifejtette: a nagyhét a virágvasárnappal kezdődik, ilyenkor a figyelmünket Jézus szenvedéstörténetére, elítéltetésére, keresztre feszítésére és feltámadására fordítjuk. Ennek hátterében megtaláljuk a zsidó húsvétot, amely arra összpontosul, hogy Isten megszabadítja a zsidókat a szolgaságtól, Egyiptomból; már ebben az ünnepkörben megjelenik a Krisztusban beteljesülő szimbólum, vagyis az Isten báránya, sőt, az utolsó vacsora is.
Nagycsütörtökön a hagyomány szerint a harangok Rómába mennek, elcsöndesülnek – folytatta a vallási hagyományok részletezését. Mint mondta, a tűznek régen a gyakorlati mellett szakrális szerepe volt, ezért is volt fontos őrzésük; ám ezen a napon a tüzeket kioltották és három napig nem is gyújtották újra azokat a házaknál. Csak a feltámadás napján élesztették fel a tüzet a hazavitt lánggal. Mindeközben a püspöki templomokban olajszentelést tartottak.
Nagypénteken a katolikus egyházban nincsenek szentmisék, csak áldozást tartanak; ekkor készül el a szentsír, melynek őrzése az egész Kárpát-medencében hagyomány volt. Újkígyóson például kiskamaszok álltak mellette leventesapkában, ünneplőben, fapuskával – emlékezett vissza Harangozó. Szokás a szentségimádás és az imádkozás a síroknál ezen a napon. Ahol megtehették, ott a gyerekeknek új ruhát vettek, amelyeket ezen a napon viseltek először. Rendszerint napszállta után áll be az ünnep vigíliája.
Nagyszombaton Jézus teste habár a sírban pihen, lelke alászáll a poklokra, hogy megszabadítsa az ott szenvedő igazakat és megnyitja a mennyek kapuját. Ekkor tartják az ünnepi körmenetet, valamint a tűz- és vízszentelést. Miután a körmenetről hazamennek az emberek, megkezdődik a húsvét, negyven böjti nap után húst veszünk magunkhoz, így lesz teljes az ünnep és kezdődik a fehér hét – részletezte a néprajzkutató.
Harangozó Imre arra is kitért, hogy a húsvéthétfőnek mély szimbolikája van, amelyhez hozzákapcsolódik a víz – később kölni, szagos víz – archetípusa, amellyel a fiúk, férfiak meglocsolják a lányokat, asszonyokat. Mint mondta, sok népnél ez egyfajta jókívánság.
A húsvét mozgóünnep: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni vasárnapra és hétfőre esik, ehhez igazodik ötven nappal később a pünkösd.
