A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-29-én történt, amikor a németek az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij mellett mintegy 23 ezer embert végeztek ki, akik közül 10-12 ezer Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan zsidó volt. A gettósítás Északkelet-Magyarországon és a Kárpátalján már a rendelet megjelenése előtt, 1944. április 16-án, hajnalban megkezdődött.
1944. június 29-én érkezett meg a békéscsabaiakat szállító szerelvény Auschwitz-Birkenauba. A Békéscsabai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja elmondta, hogy Békéscsabán június utolsó vasárnapján emlékezünk meg az elhurcolt megyei áldozatainkról.
– Ez a nap az évtizedek múlásával sem veszít jelentőségéből, sőt ma már a meggyilkoltak mellett a túlélőkre is emlékezünk. Azokra, akik ránkbízták az emlékezés felelősségét – emelte ki Balogh István
A holokauszt alatt 2600 embert hurcoltak el Békéscsabáról, közülük 1945-re 200 munkaszolgálatos és 182 deportált maradt életben. A 2600 emberből, akiket a megyéből elhurcoltak, ma már csak egy-két ember él valahol a világban.
A békéscsabai és Békés megyei holokauszt áldozatainak emlékfala (fotó: behir.hu/Such Tamás)
A város polgármestere elmondta, hogy a Békés megyei és békéscsabai zsidóság képviselői a 18. század végén jelentek meg.
– Tudjuk jól, számtalan jeles képviseéőt adott a zsidóság Békéscsabának és az egész megyének, például Reisz Miksát vagy a Tevan családot. Emellett is nagyon sok polgári értékkel rendelkező, békes szívű zsidó ember élt köztünk, és ez most is így van. Az emléknapon visszagondolunk az áldozatokra, de fontos emlékezni azért is, hogy ilyen soha többé ne történhessen meg – fejtette ki Szarvas Péter
A város polgármestere kiemelte: Békéscsaba mindig is híres volt arról, hogy a vallások között nem tesz különbséget. Szarvas Péter hozzátette, hogy az önkormányzat mindig partnere volt zsidó hitközségnek, az emlékfal építéséhez is hozzájárult a város, ezzel emléket állítva az 1944-es deportálásnak.
