A módosítások kiemelten a városkép javítását célozzák meg amellett, hogy ösztönzik a beruházókat: ne zöldterületeken építkezzenek. Ezen túl a településrendezési tervek is fontos részét képezik a rendeletcsomagnak.
Szarvason a megjelenteket Fajzi Tamás, a Békés Vármegyei Építészkamara elnöke, Horváthné dr. Kepenyes Edit, Szarvas aljegyzője és Hodálik Pál, Szarvas polgármestere köszöntötte, majd kezdetét vette a szakmai fórum, ahol Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára és Gombos Márk helyettes államtitkár értekezett a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényről és a vonatkozó végrehajtási rendeletekről.
Lánszki Regő kiemelte, hogy az új törvénycsomag kapcsán létrehoztak egy új online fórumot, ahol a szakma képviselői érdeklődhetnek a jogi környezet változásai kapcsán. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon több mint 10 százalék beépítésre nem szánt területből, beépítésre szánt területté került átsorolásba, ezek esetén pedig zöldterületekről van szó.
– Elkezdtek nagyon fogyni a zöld területeink, emellett pedig nagy városoknál, illetve olyan településeknél, amelyek kifejezetten közel találhatók egymáshoz, egyfajta városi összenövés és egy városi agglomerációs kivándorlási problémakör ütötte fel a fejét – mondta az államtitkár, majd kiemelte, a másik probléma, hogy korábbi üzemi területeket alulhasznosítottak. Ezeken a barnamezős területeken pedig előnyösebb volna beruházásokat végrehajtani, mint a zöld területeken.
A jogszabályi keret egyik legfontosabb része ezen problémák helyreállítása, valamint az üresen álló épületek hasznosítása. Ezen felül kiemelt része még a szabályozásnak az épületek megfelelő környezetbe való illesztése, mondhatni a városképhez illeszkedő küllemet is meghatározzzák.
Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára kiemelten értekezett a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletről, azaz a TÉKA-ról beszélt.
– Kvázi az önkormányzatok vétójoggal bírnak a településképi véleményezéssel élve, hiszen csak akkor kaphat építési engedélyt egy beruházás, hogyha a terv mögött van egy támogató településképi vélemény. A településképi véleménnyel szemben van egy jogorvoslati rendszer, tehát lehet vitatni területi tervtanács, illetve állami főépítészi vélemény kikérésével – mondta a helyettes államtitkár.
Ez a rendelet egységes városképet, szabadosabban fogalmazva szebb utcákat eredményezhet. A szakmai fórum célja pedig a szakmai tapasztalat meghallgatása, megosztása, illetve ezke kapcsán a jogszabályi értelmezés, vagy azok esetlege korrigálása, kiegészítése.
