A világháborúkban elesett hősökre és mártírokra emlékeztek Békéscsabán október 31-én. A haza védelmében elhunytak tiszteletére ökumenikus szentelést tartottak és áldást mondtak az egyházak képviselői, illetve a résztvevők a II. világháborús emlékművet és emléktáblát koszorúztak a Szabadság téren.
A háborúk, a diktatúrák és a szabadságharc hősei áldozatok voltak, akik a remélt, szebb jövőért adták életüket – ezt már Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke mondta.
– Azok az emberek, akik életüket adták a hazáért és a háromszínű zászlóért, soha sem akartak hősök és mártírok lenni. Elég csupán belegondolni abba, hogy életük, családjuk és jövőképük volt. Mindezt kettétörte a XX. század. Gyakorlatilag úgy lettek hősök és mártírok, mint minden kor történelmi személyiségei: egyáltalán nem akartak azok lenni – hangsúlyozta az elnök.
Ugrai Gábor azt is hangsúlyozta, hogy az I. és II. világháborúnak több ezer Békés megyei és békéscsabai áldozata volt, akik életüket adták a hazáért. Hozzátette: civil áldozatai is voltak a "nagy háborúknak", például amikor 1944-ben a németek lebombázták Békéscsaba vasútállomását, több száz civil veszítette életét.
A résztvevők a beszédet követően elhelyezték az emlékezés virágait az emlékműnél, valamint mécseseket is gyújtottak az elhunytak tiszteletére. A megemlékezők Kovács Zoltán honvéd alezredes – akit 1956. november 4-én a kiegészítő parancsnokság Szabadság téri székháza közelében lőttek le a szovjetek – és Harmati Imre rendőr alhadnagy – aki 1956. november 4-én reggel a városra támadó szovjet tankok tüzétől halt meg (a szerk.) – emléktábláját is megkoszorúzták. Az eseményt Bakai László trombitaművész szólója zárta.
