A rendszerváltást követően, a magángazdaságok megjelenésével szükségessé vált a gazdákat és a kormányzati irányítást egyaránt segítő szervezet kialakítása. Az akkori kormány 1994. március 1-jével állította fel újra a falugazdász-hálózatot – a Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalainál –, melynek alapvető célja volt a privatizáció keretében földhöz jutott gazdák támogatása.
– Az indulásnál még szakmai információkat adtunk át, elméleti és gyakorlati ismereteket. A tanácsadás volt a feladatunk, illetve az input anyagok beszerzése. Aktívan segítettünk a gazdálkodásban, gépbeállításokban, növényvédelemben. Ma már a digitalizáció és a modernizáció jegyében főként adminisztrációs tevékenységet folytatunk, illetve abban segítünk, hogy az uniós pályázati források a gazdálkodókhoz kerülhessenek – mondta el a 30 éve falugazdászként tevékenykedő Rafaj János.
Az idei évtől kezdődően a kibővített falugazdász-hálózat segíti a gazdálkodási napló vezetését, valamint az állat- és területalapú támogatásokhoz, pályázatokhoz (agrár-környezetgazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, Natura 2000 gyep és erdő) kapcsolódó adminisztrációt. Az egységes kérelmek benyújtásán túl – ha a gazdálkodó igényli – intézik az ahhoz kapcsolódó teendőket, így például az egyeztető, illetve műholdas ellenőrzés nyomán küldött Területi Monitoring Rendszer (TMR) végzéseket is. A falugazdászok részletes tájékoztatást nyújtanak a vidékfejlesztési pályázatokról, a gazdálkodás jellemzői alapján személyre szabottan ismertetik a pályázni készülőkkel a lehetőségeket és a feladatokat.
