Magyarországon jelenleg a foglalkoztatottak 3,5 százaléka dolgozik „ügyfélszolgálatosként”, munkakörük megbecsült, ennek ellenére komoly kihívást jelent a fluktuáció a munkáltatóknak a Cofidis Magyarország és a Medián kutatása szerint.
Cofidis közleményében ismerteti: Magyarországon mintegy 840 ezer ember kerül kapcsolatba ügyfelekkel, közülük főtevékenysége alapján 160 ezret lehet „ügyfélszolgálatosnak” nevezni.
Az ügyfélszolgálati foglalkozásúak főként
- a szolgáltatási ágazatban dolgoznak (közigazgatás (25 százalék),
- pénzügyi szektor (21 százalék),
- kereskedelem (13 százalék),
70 százalékuk nő, kétharmaduk 25 és 44 év közötti, közel felük diplomás, szinte mindannyian alkalmazottként dolgoznak, és közel nyolctizedük városban él.
Az átlagnál sokkal jobban keresnek, (61 százalékuk a felső-közép és felső jövedelemcsoportba tartozik), munkakörüket megbecsültnek és stabilnak érzik. Átlagkeresetük 2016-ban bruttó 350 ezer forint volt, számottevően magasabb, mint a nemzetgazdasági átlag (az év végén bruttó 289 ezer forint).
A HR vezetők körében végzett egyéni interjúk alapján a fluktuáció komoly kihívást jelent a munkáltatóknak: az év során az újonnan belépők aránya az átlagos létszám egyharmadát teszi ki, a kilépőké egyhatodát. A munkaerő pótlására azonban megvannak a kiépült módszerek, így az összetettebb pozíciókat széles körben nem új jelentkezőkkel töltik be, hanem a meglévő alkalmazottak kerülnek az igényesebb munkakörökbe.
Az ügyfélszolgálati feladatokra való betanítási idő átlagosan 46 nap, de ennek óriási a szórása, 1 naptól hét hónapig is terjedhet. Tízből kilenc helyen van valamilyen, az adott szakterületre felkészítő speciális szakmai jellegű tréning.
A szektorban közben terjednek az automatizált megoldások (mesterséges intelligencia, robotika), ami némiképp „fenyegeti” a humán munkaerőt.
