A Kígyós-Ugrai Tájegységen 15 költőpárat regisztráltak, ami hárommal több a tavalyinál. Valamennyi pár magasfeszültségű távvezetéken található, mesterséges költőládákat foglalt el. A 15 párból 14-nek volt sikeres a költése, s összesen 33 fiókát neveltek fel. Június közepéig valamennyien kirepültek. Az átlagos fiókaszám 2,35, ami némiképp alacsonyabb a szokásosnál. A legnépesebb fészekalj öt fiókából állt.
A Kardoskúti Tájegységben 14 pár kerecsen kezdett költésbe. Három költés sajnos meghiúsult, ebből kettő még a tojásos, egy pedig a fiókás időszakban. Az idén a szokásosnál jobban széthúzódott a költés. A fiókák között mintegy két hét korkülönbség volt. Az első időszakban kikelt utódok május végén repültek ki, a fiatalabb fészekaljak pedig csak június közepén. A 11 fészekaljból összesen 36 fióka repült ki. Hat fészekben négy, háromban három, egyben kettő, egyben pedig egy fiókát neveltek fel a szülők.
A Maros-ártérben megduplázódott a költő kerecsenpárok száma: a tavalyi kettő helyett idén már négy pár reptetett fiókákat. Közülük három a Csanádi pusztákon, mesterséges költőládában, egy pedig a pusztáktól távol, a Maros-ártér vonzáskörzetében, egy elhagyott parlagi sasfészekben költött. Utóbbinál volt a legtöbb, összesen öt fióka. A másik három párnál mindenütt három utód nevelkedett fel, így a tájegységben összesen 14 kerecsenfióka repült ki a fészekből. A szülőknek bőven volt mivel etetniük utódaikat: nemcsak rágcsálókra vadásztak, hanem a Nagy-Zsombék mocsaraiban is gyakran lecsaptak a vízimadarakra.
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon a kerecsensólymok költési sikere az idén az átlagosnál szerényebb volt. Hat fészekből mindössze kettőben nevelkednek fiókák. Az egyikben három, a másikban pedig kettő. A három, idősebb fiókát május végén meggyűrűzték a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai. Ezeknek a madaraknak a kirepülése a napokban várható. A másik fészekben lévő két fióka jóval fiatalabb, remélhetőleg az ő gyűrűzésükre is hamarosan sor kerülhet.
