Az emberi beszédfeldolgozás egyik kulcseleme az úgynevezett mássalhangzó-preferencia. Bár a magánhangzók hangosabbak és feltűnőbbek, a szavak vázát a mássalhangzók adják. Az emberi agy már csecsemőkortól kezdve ezekre fókuszál a szavak azonosításakor.
Andics Attila kutatásvezető és csapata 20 ember és 20 családi kutya agyi válaszait hasonlította össze nem-invazív EEG segítségével. A kísérletben a résztvevők tagolatlan, folyamatos hangsorokat hallgattak, amelyek háromféle szerkezetet követtek:
-
Mássalhangzó-mintázatos hangsorok: A szavak vázát ismétlődő mássalhangzók adták.
-
Magánhangzó-mintázatos hangsorok: A szavak szerkezetét a magánhangzók határozták meg.
-
Kontroll hangsorok: Véletlenszerű, ismétlődés nélküli szótagláncok.
Az eredmények alapján a kutyák agya – az emberekéhez hasonlóan – kizárólag a mássalhangzó-mintázatos hangsoroknál vette át a szavak ritmusát (neurális szinkronizáció). Emellett a szavak kezdetétől számított 400 milliszekundumnál mindkét fajnál megjelent egy jellegzetes agyi elektromos kiugrás, ami a folyamatos beszéd szavakra bontását jelzi. Ez az első tudományos bizonyíték arra, hogy a mássalhangzó-preferencia az emberen kívül egy másik fajban is jelen van.
A menhelyi múlt sem akadály
A kutatás rávilágított arra is, hogy ez a jelenség nem kötődik egy szigorúan korai fejlődési ablakhoz. Azok a kutyák, amelyek életük első három hónapját nem családban, hanem az utcán vagy menhelyen töltötték, pontosan ugyanolyan erős mássalhangzó-preferenciát mutattak, mint a kölyökkoruktól beszéddel körülvett társaik. Ez igazolja, hogy a beszédre hangolódás egyszerű mintázattanulással is kialakulhat.
A kutatók két lényeges eltérést is megfigyeltek a két faj között:
-
Nehezebb mintázatok felismerése: Az emberek – ha nehezebben is – a magánhangzó-mintázatos szavakat is felismerték, a kutyáknak viszont ez nem sikerült.
-
Feldolgozási felbontás: Míg az emberi agy az egyes beszédhangok lüktetésére is rákapcsolódott, a kutyák számára a szótagok jelentették a legkisebb érzékelt egységet.
Az ELTE kutatóinak felfedezése megdönti azt a feltételezést, miszerint a beszéd hatékony feldolgozásához speciálisan előhuzalozott agyra lenne szükség: a beszéd rendszeres hallgatása önmagában is képes átalakítani az agy működését egy embertől evolúciósan távol álló emlősfajban is.
Forrás: ELTE
