A 101-esek az olasz fronton című konferenciát Békéscsaba önkormányzata és a Munkácsy Mihály Múzeum közösen szervezte. A résztvevőket Bácsmegi Gábor köszöntötte, a rendezvényt pedig Szarvas Péter polgármester nyitotta meg.
Hangsúlyozta: a 101-es gyalogezred emléke máig meghatározó része Békéscsaba történelmi emlékezetének. Erre utal az is, hogy az 1956-os helyi események egyik fontos követelése volt a 101-es emlékmű visszaállítása, amely ma is látható a városban. A múzeum szintén igyekszik gyarapítani az ezredhez kapcsolódó emlékek és ereklyék gyűjteményét. A helyi területvédelmi zászlóalj pedig nevével és zászlajával is tiszteleg az egykori katonák előtt.

Bácsmegi Gábor – Fotó: Such Tamás / behir.hu
A múzeumigazgató reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a mostani konferencia egy szakmai rendezvénysorozat kezdete lehet, amely a jövőben további kutatási eredmények bemutatására ad lehetőséget.
A 101. gyalogezred története szorosan összefonódik a békéscsabai és környékbeli családok múltjával. Az első világháború kitörését követően az ezred katonái több hadszíntéren is megfordultak, majd az olasz fronton, az Alpok nehéz terepviszonyai között is helytálltak. Összesen 52 hónapon keresztül tartott katonai szolgálatuk és harci szerepvállalásuk súlyos emberi áldozatokkal járt.
A konferencia előadásai a harcok kevésbé ismert részleteit, az ezred egyes zászlóaljainak hadműveleteit, valamint a katonák személyes történeteit is bemutatták.

Merényi Dániel – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Szarvas Péter polgármester a megnyitón arról beszélt, hogy a 101. gyalogezred története elválaszthatatlan Békéscsaba múltjától. Kiemelte, a katonák emléke nemcsak a történelmi dokumentumokban, hanem a helyi családok generációkon át öröklődő történeteiben is tovább él. A konferencia fontos lehetőséget teremt arra, hogy a kutatók új eredményeket mutassanak be, és a békéscsabai közönség is közelebbről megismerhesse az ezred olasz fronton vívott harcait, valamint az ott szolgáló katonák sorsát.
Rózsafi János az 1915. június 5-i monfalconei eseményekről, a 101-es bakák sikeres vállalkozásáról tartott előadást. Stencinger Norbert a gyalogezred második zászlóaljának az első két isonzói csatában vívott harcait ismertette, Babos Krisztina pedig a dél-tiroli időszakból fennmaradt személyes leveleken és dokumentumokon keresztül hozta közelebb a katonák mindennapjait.
A rendezvény egyik előadója Merényi Dániel grafikus és amatőr kutató volt – egyebek mellett egy kerékpártboltban volt inas – , aki olaszországi tartózkodása alatt kezdett el mélyebben foglalkozni az első világháború helyi emlékeivel. Kutatásai során olasz nyelvű szakirodalmat dolgozott fel, helyi kutatókkal, professzorokkal és múzeumokkal vette fel a kapcsolatot.
Érdeklődésének középpontjába a 101. gyalogezred második zászlóaljának valsuganai tevékenysége, valamint a monte cimai ütközet került. Mint elmondta, a magyar nyelvű források hiánya is arra ösztönözte, hogy olaszországi kutatásokkal egészítse ki az ismereteket, és összerakja a történelmi mozaik hiányzó darabjait.
A délutáni programban Osgyáni Gábor kulturális antropológus, dokumentumfilm-rendező mutatott be részleteket a készülő, A megbékélés hegyei című dokumentumfilmből.
A szervezők célja, hogy a 101-es gyalogezred története a következő generációk számára is megismerhető és átélhető maradjon, hiszen a katonák helytállása Békéscsaba múltjának és közösségi emlékezetének máig fontos része.
A programot Kovács Márta, az intézmény történész muzeológusa moderálta.