Melyik a legjobb időszak arra, hogy fás növényeket ültessünk? Írásomban leírom a legfontosabb ültetési szabályokat és átadok néhány gyakorlati tapasztalatot is. - kezdi összefoglalójban Bálint gazda, amit alább olvashatnak.
„Kertész leszek, fát nevelek,..." - ezekkel a szavakkal kezdődik József Attila egyik legnépszerűbb, szép és vidám költeménye (Kertész leszek, 1925), amely számos általános iskola ünnepségeinek műsorából se hiányozhat, de ilyenkor ősz elején különösen aktuális. Már sárgulnak, pirosodnak, barnulnak a fák és a bokrok levelei, de közeledik a lombhullás és ezzel együtt az ültetések ideje is.
Szeretném felhívni a tisztelt Olvasók figyelmét egy széles körben elterjedt rossz szokásra, nevezetesen arra, hogy a szabad gyökerű fás növények (gyümölcsfák, lombhullató díszfák és cserjék, rózsabokrok, szőlőoltványok) ültetésével megkésnek, és a korai fagyoktól tartva inkább tavaszra halasztják a munkát.
Pedig a felsorolt növények ültetésének a legjobb időszaka az október volna, mert az ekkor elültetett csemeték eltörött, megmetszett gyökérágainak a sebei a fagyok beállta előtt még begyógyulnak, a talaj körülöttük megülepedik és megvédi a gyökereket a zord tél fagyától és a kiszáradástól. Az ilyenkor ültetett csemeték vegetációja tavasszal korán indul meg, a hajtó- és virágrügyek idejében kifakadnak, a hajtások erőteljesen és lendületesen növekednek.
Természetesen egészen nyugodtan ültethetünk földlabdás, konténeres fácskát egész évben, és a szabadgyökerű növények sem kivételek ez alól, de az utóbbiak esetében az őszi ültetéssel legalább egy fél évet megtakarítunk.
Gyakorlati tapasztalataim alapján állíthatom, hogy az októberben - és nem később - ültetett csemeték egy évvel korábban virágoznak és érlelnek termést, mint azok, amelyek csak a jövő év tavaszán kerülnek a termőhelyükre és a jobb tápanyagellátásuknak köszönhetően megbízhatóbban ellenállnak a betegségeknek és a kártevőknek is.
Olvasóink java része gyakorlott kertész, de a kezdőknek emlékeztetőként mégis ajánlom a következőket:
1. Az egy-két hónapja kiásott ültető gödörbe töltse vissza a földet és csak akkora mélyedést hagyjon a gödör közepén, amelybe belefér a csemete megmetszett gyökérzete.
2. Vásárolja meg a kívánt csemetét és állítsa néhány órára tiszte vízbe.
3. Ha gyümölcsfacsemetét ültet, törpe alanyra szemzettet válasszon, és abból neveljen karcsú orsót, sövényt, vagy balerinát, amelyeket termő korukban is földön állva lehet megmetszeni, megpermetezni és a gyümölcsét betakarítani.
4. A csemete törött, zúzódott gyökereit az egészséges részig messe vissza.
5. A csemete 5-6 cm-rel magasabbra kerüljön, mint ahogy a faiskolában állott.
6. A csemete körül a talajt óvatosan tapossa meg.
7. Ha a talaj szárazz, öntözze meg.
8. A csemete körül a talajt 15-20 cm-es földréteggel kupacolja fel.
Egész életemet a növények társaságában töltöttem el, de számomra az ültetés most is felemelő, kultikus esemény! Önöknek is azt javasolom, hogy az elültetett csemete mellett álljanak meg egy néhány percre és képzeljék el, hogy milyen lesz ez a növény tíz év múlva: milyen lesz a gyümölcsöt érlelő őszibarack fa, a fürtökkel gazdagon megrakott szőlőlugas, a virágos rózsabokor? Én mindig megállok az „újszülött" csemete mellett és egy percre leveszem a képzeletbeli kalapomat a Természet nagysága előtt!
