Százharmincszor kisebb ma a forint vásárlóértéke, mint a bevezetésekor – írta a Világgazdaság a tegnap közzétett inflációs adatok alapján. Elhiszik, hogy 1946-ban egy kiló kenyérért még 0,96 forintba fizettek? A cigaretta pedig ma 464-szer annyiba kerül, mint hetven évvel ezelőtt.
A forint az idén ünnepli hetvenedik születésnapját: 1946. augusztus elsején váltotta fel a világ leggyorsabb inflációjában teljesen elértéktelenedett pengőt, illetve az átmenetként az év elején bevezetett adópengőt. A lap szerint az árakat annak idején rendeletben állapították meg, egy kiló kenyér például 0,96 forintba került. Ma az egykilós kenyérért 262 forintot kell fizetni. Ez összességében 274-szeres árnövekedés, vagyis kétszerese az átlagosnak. Az arányok eltolódtak ugyanis, így például a cukor az átlag alatti mértékben drágult hetven év alatt, míg a cigarettákért a korábbi 464-szorosát kell kifizetni ma. Összességében a forint értéke a bevezetése és a rendszerváltás között mintegy tizedére esett, 1989 és 2015 között pedig további egytizenötödére esett vásárlóereje – így jön ki a hetven év 13 585 százalékos inflációja. Az árindex fő összetevői közül a rendszerváltásig a háztartási energia az átlag alatti ütemben drágult, míg az élelmiszerek és a szolgáltatások nagyjából annak megfelelően.
A rendszerváltást követően azután a háztartási energia ára meredeken emelkedett, a rezsicsökkentés időszakának kezdetekor, 2012-ben az árak ezen a területen több mint 4600 százalékkal voltak magasabbak, mint 1989-ben. Három év alatt az árak 22 százalékkal estek, de relatíve még mindig az energia drágult a legnagyobb mértékben a rendszerváltás óta. Majdnem kétszer annyival, mint az üzemanyagok – tette hozzá a lap.
