A Békés Megyei Főügyészség azt írja: a nő kiskorú gyermeke hallássérült, az egyik oldalon kisfokú, míg a másik oldalon kis-közepes fokú halláscsökkenést diagnosztizáltak nála. Bár a halláscsökkenése tartós, de nem éri el a vonatkozó jogszabály szerinti, magasabb összegű családi pótlékra jogosító „hallási fogyatékos” szintet. A nő tudomással bírt róla, hogy gyermeke nem minősül „hallási fogyatékosnak”, halláskárosodása nem súlyos fokú, ennek ellenére 2014-től kezdve jogtalan haszonszerzési célzattal a Békés Megyei Kormányhivatal Családtámogatási Osztályánál a magasabb összegű családi pótlék folyósításának érdekében évente, a Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Osztályánál az ápolási díj folyósítása iránt két évente kérelmet nyújtott be, melyekhez valótlan tartalmú orvosi igazolásokat csatolt.
A terhelt részére a valótlan tartalmú igazolások alapján 2014-től 2021-ig összesen 3,2 millió forint összegű ápolási díjat és közel 1 millió forint összegű családi pótlék-különbözetet folyósítottak, így a terhelt jogosulatlanul vett fel összesen 4,2 millió forint összegű ellátást, ilyen összegű vagyoni hátrányt okozott a Magyar Állam költségvetésének.
A járási ügyészség mértékes indítványt is tartalmazó vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság a bűncselekmények elkövetését tagadó terheltet próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélje, és 4,2 millió forint erejéig rendeljen el vele szemben vagyonelkobzást.
