Tavaly 50 százalékkal több új napenergia-kapacitást adtak át a világon, mint az azt megelőző évben – derül ki a SolarPower Europe jelentéséből. Ezzel a napenergia megelőzte a másik fontos megújuló forrás, a szélenergia újonnan telepített kapacitásait.
A globális fejlesztéseket tekintve, a hatalmas és legnépesebbnek számító távol-keleti ország, Kína vezet: az új kapacitások 45 százaléka náluk állt termelésbe, ezzel a világ napenergia-kapacitásainak csaknem negyedét tudhatják magukénak. Az előrejelzések Kína további erősödését mutatják, amely Indiával, Japánnal és az Egyesült Államokkal fogja vezetni a világ napenergia-termelését 2021-re.
A tekintélyes kapacitás-bővülés ugyanakkor a beruházások csökkenésével valósult meg:
23 százalékkal kevesebb tőke érkezett a szektorba globálisan, mint 2015-ben,mely változás elsősorban a kormányzati stratégiák változékonyságának köszönhető. Például az egyébként napenergiában élen járó Japán vezetése úgy gondolta, a kormányzat energetikai stratégiájának középpontjában a szén- és atomerőművek fejlesztése kerül, így a megújulók szektora a szabályozás és az anyagi források tekintetében is hátrányosabb helyzetbe került mint azt megelőzően. A briteknél hasonló változás figyelhető meg, míg az egykori koronagyarmat Indiában – ahogy arról mi is írtunk – erőltetett menetben képzelik el az átállást a szénerőművekről a napenergiára.
Mindezekk ellenére napenergiába fektetni egyre olcsóbb és egyre vonzóbb lesz. Például az amerikai Lazard Capital befektetési bank számításai szerint,tavaly a közmű méretű naperőművekkel előállított villamos energia olcsóbb volt az újgenerációs, kombinált gázturbinás erőművekben, valamint a szén- és atomerőművekben termelt energiánál is.
A világ teljes napenergiára épülő termelése a közelmúltban 306 gigawatton állt, ebből csak 76,6 gigawattnyit tavaly adtak át. A bővülés tehát minden körülmény ellenére is folytatódik, a várakozások szerint minden tekintetben reális a 2021-re várt, a jelenleginél háromszor nagyobb termelőkapacitás elérése.
A magyar napenergia-piac szereplői három fő ok miatt lehetnek bizakodóak: a szektorba érkező illetve pályázható uniós támogatások és a technológia árának csökkenése a bővülést segítő körülmények, és várható az is, hogy a jelenleg viszonylag gyakran változtatott szabályozási környezet is stabilizálódni fog.
A hazai piacméret 2014-ben és 2015-ben is duplázódott, az energiahivatali jelentés szerint viszont tavaly nagyjából harmadával csökkent mérete a megelőző évhez képest. Úgy tűnik, a legtöbb fejtörést a hazai piacon ezek a hullámzó tendenciák okozzák, ezért minden érintettnek óvatosnak kell lennie terveit illetően – erre már a napelemes rendszerek gyártásával és telepítésével foglalkozó cégek szakmai egyesülete hívta fel a figyelmet.
Forrás: origo.hu
