2018 után ismét megdőlt az éves átlaghőmérséklet rekordja, ugyanis 2018 volt az eddigi csúcstartó. Az első 10 legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni évek közül kerül ki. A múlt század elejétől a melegedés mértéke 1,3 fok; a globális melegedés mértékét ez némileg meghaladja.
Rövid éghajlati áttekintő 2019 éghajlatáról
A szokásosnál kissé hidegebb januárral kezdődött a tavalyi év, majd a február rendkívül enyhe és száraz volt. 3 fokkal alakult a sokéves átlag felett a havi középhőmérséklet. Több ízben napi országos és budapesti melegrekordok dőltek. Kora tavaszias időben volt részünk már a hó elején is, február 2-án például a Somogy megyei Főnyeden 18,1 Celsius fokot mértünk.
Márciusban is szokatlanul meleg volt, az 5. legmelegebb volt 1901 óta, de emellett rendkívül száraz is, az 1981-2010-es normál érték harmadát sem érte el a havi csapadékösszeg országos átlagban. Április elejére kiterjedt területeket, főként az ország déli tájait sújtotta aszály.
Csak májusban volt hidegebb a sokéves átlagnál 2019-ben, mintegy 2,5 fokkal. Frontátvonulások, hullámzó frontrendszerek, majd a fölénk húzódó mediterrán ciklon okozott az átlagosnál jóval hűvösebb, csapadékos időjárást sokfelé záporral, zivatarral, viharos széllel, jégesővel. Május elején hidegrekordok dőltek. 2019 májusában a szélsőséges tér- és időbeli eloszlásban az átlagos csapadék több, mint duplája hullott, így a 2019-es a 3. legcsapadékosabb május volt 1901 óta.
A nyár rendkívül meleg volt, a 2. legforróbb 1901 óta. A nyári hónapok közül június új rekordot hozott, 3,6 Celsius fokkal múlta felül a sokéves átlagot. Június 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja. Az átlagosnál kissé melegebb július után augusztus 10-12 között újra egy hőségperiódus alakult ki, majd a hónap utolsó dekádja is kánikulával telt. Kétszer kellett hőségriadót elrendelni: június közepén III. fokú hőségriadót, ami 4 napig volt érvényben, majd augusztus 10-12 között II. fokút. A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e volt, ekkor Derekegyházán 38,0 fokot mértünk. Egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb zivataros esemény június 16 és 23. között, valamint július végén, augusztus elején alakult ki. Több helyen jegyeztünk 100 mm-t meghaladó felhőszakadást, amely során a lezúduló víztömeg és a jégeső károkat okozhatott, különösen Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 2019-ben hét olyan nap fordult elő, amikor az ország valamely pontján 100 mm-t meghaladó napi csapadékösszeget rögzítettek hivatalos mérőállomásaink. A legmagasabb napi összeg a Heves megyei Terpesen mért 154,9 mm volt 2019-ben.
Rekord meleg volt 2019 ősze. A szeptember 1 Celsius fokkal, az október közel 2 fokkal, a november pedig 4 fokkal volt melegebb a normálnál. A november 1901 óta a 3. legmelegebbnek adódott. A szeptember még nyári kánikulával kezdődött, 1-jén országszerte 30°C feletti hőmérsékletekkel. Októberben egy szokatlanul meleg és hosszú vénasszonyok nyarát tapasztaltunk. Október 19-től egy héten keresztül több mint 5 fokkal melegebb volt a megszokottnál, ekkor több ízben megdőltek az adott napra vonatkozó országos maximumhőmérsékleti rekordok. A novemberi időjárás többször tavaszt idézett az őszben, 13 napon is előfordult 5 fok feletti pozitív anomália. Az októberi csapadékhiányon a november havi átlagos mennyiség másfélszerese enyhített.
2019 decembere is jóval, több mint 3 fokkal enyhébb volt a normálnál. December 18-tól ismét országos napi minimum - és maximum hőmérsékleti rekordok dőltek, majd december 21-től egy mediterrán ciklon hozott jelentős csapadékot, sokfelé 50 mm fölötti napi összegekkel.
Változékony havi eloszlásban, de összességében átlag körüli csapadék hullott 2019-ben. A csapadék adatok teljes rendelkezésre állását követően az OMSZ éghajlati visszatekintőket bemutató oldalán a több éghajlati paramétert is bemutató, végleges éghajlati értékelő elérhető lesz.
2019 hazai hőmérsékleti viszonyai jól illeszkednek a globálisan melegedő trendbe. Az utóbbi éveket jellemző magas hőmérsékleti anomáliák és a szélsőséges csapadékviszonyok miatt fontos az éghajlati állapot folyamatos nyomon követése, a valószínűsíthető változások ismeretében pedig csökkenthető az a fenyegetettség, amit az éghajlatváltozás hordoz. A sikeres adaptációhoz az éghajlati információk használata elengedhetetlen.
Forrás: met.hu
