Az eltulajdonított jelszavak 25 százaléka még mindig működő Google vagy Gmail fiókba érvényes. Az ellopott jelszavak 50 százaláka a Gmail, a Yahoo és a Hotmail felhasználóihoz tartozik. A legbiztosabb módszer, ha sosem használjuk ugyanazt a jelszót több honlapon.
A jelszólopás azért érdekes dolog, mert a jelszó megosztható “tárgy”, vagyis ellopható, de azzal nem kerül el az eredeti tulajdonostól. Az továbbra is használja. Rendelkezik vele. Mígnem valaki be nem tör a fiókjába. Ekkor a rendszer -legalábbis a Gmail így szokta- értesíti a felhasználót, hogy behatolás -vagy ha az sikertelen, akkor behatolási kísérlet- történt és kéri az account létesítőjét, használóját, hogy adjon meg további biztonsági adatokat vagy változtassa meg a jelszavát.
Mivel több mint 1,9 milliárd jelszó eladó az internet alvilágának, a darkwebnek a fórumain, akár a Te jelszavad is köztük lehet.
Mivel mindenki hajlamos elfelejteni a jelszavait, sokan folyamodnak ahhoz, hogy ugyanazt használják több helyre. Ez alól még a nagyágyúk sem kivételek. Hackerek azért tudták rövid ideig átvenni a hatalamt a Facebook társalapítója és vezérigazgatója, Mark Zuckerberg Twitter és Pinterest accountja felett, mert kiderült, hogy ugyanazt a szimpla jelszót használta mindkettőhöz: “dadada.”
Illetéktelen kezekben
Az illetéktelen kezekbe került jelszavak 50 százaléka Gmail, Yahoo és Hotmail fiókokba érvényes. 25 százalék pedig most is működő Gmail-fiókokba. De a MySpace és a LinkedIn júzereinek jelszavaival is megy a kereskedés a kiberbűnözők között, derült ki a Google belső adataiból.
A témában megjelent tanulmány szerint ennek az az oka, hogy az emberek gyakran ugyanazt a jelszót használják több fiókhoz, nemcsak emailhez, de az e-kereskedelem különböző portáljain vagy más honlapjain.
Ha tehát valamelyik weboldalon eltulajdonítják a jelszót (és a legtöbb cég a vásárló emailcímével is rendelkezik), a hackerek egyszerűen bepróbálkoznak a szóban forgó felhasználó emailfiókjánál ugyanazzal a jelszóval. Hátha ott is működik. És ha működik, akkor eltulajdoníthatják a “digitális identitásunkat”, meggyőzően cselekedhetnek dolgokat a felhasználó nevében. Facebookon posztolhatnak, ismerősöknek vagy cégeknek írhatnak, vásárolhatnak, hivatalos ügyeket és tranzakciókat intézhetnek.
Az adathalászat (phishing) eszközei lehetővé teszik a hackereknek, hogy olyan hamis website-okat kreáljanak, melyek úgy néznek ki, mint ismert társaik (a Yahoo vagy a Hotmail), a gyanútlan felhasználó itt bejelentkezik, megadja a jelszavát, s az már rögtön a hackerek tulajdonában van. Persze valami alibi-emailben kérték az embert, hogy kattintson rá a linkre és menjen rá a website-ra. Az ilyen csalásoknak 12,4 millió potenciális áldozata van.
A jelentés szerint a phishing technológia a 2000-es évek közepe óta nagyjából változatlan, a hackerek nem érzik szükségességét, hogy túl sokat bíbelődjenek az adathalászó megoldások fejlesztésével. Nyilván mert így is elég sikeresek vele.
A keylogger a klaviatúra használatát közvetíti a kiberbűnözőknek, s jelentést küld nekik, hogy az áldozat mikor mit gépel a komputerén.
Hogyan biztosíthatjuk be magunkat?
Szakértők azt tanácsolják, hogy két-tényezős azonosítást használjunk. Ez történik akkor, amikor bejelentkezünk a bankszámlánk online felületére. A log in után a pénzintézet szöveges üzenetben küldi a kódot, amivel beléphetünk.
Hasznos lehet olyan jelszómenedzserek-programok használata, melyek tetszőleges jelszavakat adnak az összes accountunknak. Így ha az egyik oldalon eltulajdonítják a jelszavunk, másutt nem lesz belőle kárunk.
Forrás: Piac&Profit/Business Insider
