Amint az a megemlékezésen elhangzott, Berthóty István a Somogy megyei Németújfaluban látta meg a napvilágot. Elemi tanulmányait Mezőberényben folytatta, majd a szarvasi gimnáziumban érettségizett 1889-ben, később pedig Nagyváradon tanult jogot. Előbb itt tett államtudományi államvizsgát, majd 1903-ban doktorált Kolozsváron.
Miután befejezte tanulmányait, a közigazgatásban kezdett el dolgozni előbb írnokként, gyakornokként, később aljegyzőként. 1902 májusában tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki, négy évvel később az orosházi járás szolgabírájává választották, itt tevékenykedett a következő tíz évben. 1916. május 23-án Békés vármegye főjegyzője lett, majd 1918-ban Békéscsaba város képviselő-testülete a város polgármesterévé választotta. Ezt a tisztséget 1929-ben bekövetkezett haláláig látta el.
Szarvas Péter, Békéscsaba jelenlegi polgármestere úgy fogalmazott: Berthóty István sokat tett a város fejlődéséért, hiszen vezetése alatt bővült a település út- és járdahálózata, ekkoriban szabályozták az Élővíz-csatornát, megépült az Árpád fürdő, illetve létrehozták a városi sporttelepet a Kórház utcában. A gazdag életutat tovább színesítette, hogy a néhai városvezető a közélet, a kultúra és a sport területén is aktív volt, ő volt például az atlétikai klub alapító elnöke.
Varga Tamás alpolgármester arról beszélt, hogy egy település életében, történetében három meghatározó elem formálja a várost: a sorsfordító események, a jeles személyiségek, és azok az épületek, amelyek a várost szimbolizálják. Mint mondta, Berthóty emléktáblája napra pontosan harminc éve áll a városháza árkádsorán, emellett a városvédők tavaly előtt felújították sírhelyét, nevét pedig épület viseli Békéscsabán.
Csiffáry Zsuzsanna, Varga Diána
