Nemrég egy kifejezetten ritka esetről számoltak be Hollandiában: szervátültetésen átesett betegek örököltek mellrákot attól, akinek szerveit megkapták. A magyar transzplantációs szakértő szerint minden átültetésnél fennáll a betegségek átvitelének kockázata, de épp ezek kizárása érdekében precíz vizsgálatokat végeznek az elhunyt donor szervein. Vannak olyan fertőzések, amelyek nem zárják ki a szervek átültetését, hiszen kezelhetők, a szerv pedig életet ment.
A szervátültetésre szoruló betegek lehető legnagyobb védelme érdekében minden esetben vizsgálatokat végeznek a potenciális szervdonoroknál, hogy az átvihető fertőző és nem fertőző betegségeket kizárják – mondta el a Magyar Időknek Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója.
A szervek precíz megvizsgálása azért került fókuszba, mert a napokban a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál megírta: Hollandiában négy szervátültetésen átesett beteg örökölt rákot attól, akinek a szerveit megkapták.
Az 53 éves donor agyvérzésben halt meg, a halála után felajánlott szívét, veséit, máját és tüdejét pedig valószínűleg úgy ültették át, hogy a szervek állapotát nem vizsgálták meg megfelelően. A négy transzplantáción átesett páciensből csupán egy élte túl, rajta szintén diagnosztizáltak rákot, ám a kemoterápiának és a gyógyszereknek köszönhetően a szervátültetés után tíz évvel is daganatmentes.
Mihály Sándor rámutatott: az eset 2007-ben történt, és az elmúlt tíz év során számos ponton fejlődött az elhunyt szerveinek vizsgálata: indokolt esetben akár CT-vizsgálatot is végeznek, ami akkor még nem volt bevett gyakorlat.
Nagyon ritka, hogy egy donor a szervének átültetésével tumort adjon át a transzplantált páciensnek, ennek a valószínűsége egy a tízezerhez és öt a tízezerhez között van – hívta fel a figyelmet a transzplantációs igazgató.
Ugyanakkor – tette hozzá – előfordulhat, hogy bár rosszindulatú elváltozás már van a donorban, ám az olyan kisméretű, hogy a képalkotó vizsgálatokkal nem mutatható ki. A rák kifejlődéséhez az is hozzájárulhatott az említett esetben, hogy a transzplantált páciensek a kilökődés megakadályozására olyan gyógyszereket szednek, amelyek gyengítik az immunrendszerüket, emiatt azonban a rákos sejtek ellen sem tud védekezni a szervezetük.
Mihály Sándor elmondta, minden transzplantációnál fennáll a fertőző és nem fertőző betegségek átvitelének kockázata, ezeket minden esetben alaposan kivizsgálják a donorban, ezután – európai standardok és személyre szabott szempontok alapján – döntik el az orvosok, hogy beültessék-e az adott szervet.
A vizsgálatokra magyar jogszabály vonatkozik, de mivel tagjai vagyunk az Eurotransplant hálózatnak, vagyis nyolc európai országból érkező szervet kaphat magyar beteg, még több vizsgálatnak kell alávetni a donort – tette hozzá a szakértő.
A nem fertőző, de átvihető betegségek, így a tumor kizárása céljából részletes információt kell gyűjteni az elhunyt korábbi betegségeiről, és számos képalkotó vizsgálatot elvégeznek a donornál, például mellkasröntgent, hasi ultrahangot, CT-vizsgálatot és hörgőtükrözést, továbbá a szervkivétel során is ki kell zárni a rosszindulatú elváltozásra utaló jeleket, gyanú esetén pedig gyors szövettani vizsgálat készülhet.
Ezekkel a módszerekkel a beültetés előtt felismerik azokat az elváltozásokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a betegeknek.
Vannak olyan fertőzések, amelyek nem zárják ki a szervek átültetését, mert a donorban gyógyszerrel kezelhetők, szükség esetén pedig a donorszervet megkapó páciensben folytatható a kezelés, hiszen így jobb minőségű és hosszabb életet élhet, mintha nem kapott volna új szervet.
Ráadásul a szükségesnél kevesebb donorszerv áll rendelkezésre: tavaly 655 új beteg került a szervtranszplantációs várólistára, ám összesen csupán 450 szervátültetés történt. Viszont az említett esetnél, ha már a beültetés előtt kiderül, hogy a donornak emlőrákja van vagy volt korábban, az kizáró tényező – hangsúlyozta Mihály Sándor.
Minden esetben a donorszervre váró beteg védelme az elsődleges, így ennek fényében kell mérlegelni, hogy a szerv beültetésével vagy épp annak elutasításával kisebb a kockázat – összegezte a transzplantációs igazgató.
Forrás: Magyar Idők
