Jellegzetes bóbitájuk, különleges színezetük és hullámzó, lepkeszerű röptük igazán látványossá teszi ezeket a madarakat. Hangjukról, mely ismételt ”up-up, up-up-up” szintén egyszerűen beazonosíthatók.
A búbosbanka viszonylag széles elterjedésű madárfaj, amely Európában az északi térség kivételével mindenhol honos, de Ázsiában és Észak-Afrikában is költ. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti. Magyarországon rendszeres fészkelő, állománya nagyjából 16 ezer párra tehető. Március közepe - április eleje között érkezik vissza és szeptember végén, október elején indul ismét útnak.
A KMNPI Sóstói Állattartótelepének közelében március 29-én fedeztük fel az első, visszatérő példányokat. Mivel a búbosbanka kifejezetten a nyílt, ligetes területeket kedveli, a zárt erdőket nem, ezért Kardoskút és környéke kiváló élőhely számára. Nem meglepő tehát, hogy itt minden évben nagy létszámban fészkelnek a párok.
Általában odúkban, üregekben költenek, de akár a talajszinten, például egy kőrakásban is képesek fészket rakni. Előszeretettel költöznek be a harkályodúkba. Fészekaljuk 5-10 tojásból áll.
A búbosbanka érdekes bóbitájáról könnyen felismerhető. Jellegzetes tollazatának köszönhetően repülés közben hullámzó lepkére emlékeztet. Hosszú, vékony csőre kifejezetten azért fejlődött így, mert elsősorban rovarokkal táplálkozik. Csak állati eredetű táplálékot fogyaszt, magvakat, gyümölcsöket egyáltalán nem.
A búbosbankát régen a népnyelvben büdös bankának, szurtos dudunak, vagy fostos bugybókának is nevezték. Ez arra vezethető vissza, hogy a fiókák veszély esetén bűzös ürüléket spriccelnek támadójuk felé, így próbálják elriasztani.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
