Visszajöttek Magyarországra a medvék, farkasok és hiúzok

2020. augusztus 9. 18:58 | behir

Videóra vett farkaskölyök és medvebocsok, rendszeres medveészlelések, sőt medvehajsza is jelzi, hogy visszatelepedtek Magyarországra a nagyragadozók. A három faj közül kettő még szaporodik is északi erdeinkben. Bár elméleti esélye van annak, hogy találkozzunk velük, ők nem keresik a társaságunkat, de azért nem árt tudatosítani, hogy a medve a főnök.

Ha máskor nem, a két évvel ezelőtti nagy medvehajsza idején – amikor Hevestől Csongrád megyéig szaladt az elhamarkodottan Robinak keresztelt nősténymedve, nyomában természetvédelmi őrökkel, rendőrökkel, helikopterekkel – jóformán mindenki értesülhetett róla, hogy Magyarországra visszatértek a nagyragadozók, és maradni is fognak. Minap is tapasztalható volt jelenlétük, hiszen farkaskölyköt videózott le egy erdész, medvenyomot azonosítottak a Mátrában, de előtte bocsokat is lefilmeztek Pásztótól nem messze.

A nagyragadozók jelenléte évtizedeken keresztül bizonytalan volt. A medve magyarországi kipusztulását a 20. század elején könyvelték el, a farkasok, hiúzok eltűnését a század közepére tették, bár szórványosan még láttak egy-egy állatot. Ezek az észlelések az 1980-90-es években szaporodtak meg. A 2000-es évektől fogva pedig biztossá vált, hogy a farkas és a hiúz szaporodik is erdeinkben – mondta a hvg.hu-nak Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.

Hiúzból most pár tucatnyi élhet a Börzsönyben, a Mátrában az Aggteleki-karszton és a Zemplénben összesen. A három faj közül ez volt az, amely – ha csak kis egyedszámban is, de – mindig jelen volt. Igaz, ez a jelenlét alig észlelhető, hiszen az éles látásának köszönhetően az embert kerülő állat jóval hamarabb észrevesz minket, mint mi őt – mondta Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces-zoológiai szakreferense.

A farkasoknál most csak a Bükk-fennsík területén tudnak két-három szaporodó falkáról. A szakemberek szerint a nemzeti park területén legalább hat falka élhet, a fennsíkon kívül egy az Aggteleki-karsztban, kettő a Zemplénben, de ezen a télen a Börzsönyben is felbukkant egy farkas.

A medve viszont nem szaporodik Magyarországon. “Ha fel is bukkannak bocsos medvék, azok mind szlovákiaiak", csak a territóriumuk lóg át a határon, a területének központja nem itt van.

A nagyragadozók – legalábbis a farkas és a medve – visszatérésének okai összetettek, amiről a szakembereknek inkább elméleteik vannak, mint tudományosan megcáfolhatatlan bizonyítékaik.

Bakó Botond az emlékezetes tátrai szélviharok okozta fapusztulásokat és a hazai csülkös vadállomány (szarvas, vaddisznó, őz) bőségét említette lehetséges okként. “Ezek a nagyragadozók erdőlakó fajok, a fadöntésekkel eltűnt a tető a fejük fölül, és elindultak délnek.” Nálunk pedig a túltartott erdőkben bőven találnak maguknak táplálékot, és maradnak.

Patkó László az okok közé sorolta még a hazai falvak elnéptelenedését is, amelyek határát kevesebb ember járja, a korábban intenzíven használt területek spontán beerdősülése pedig újabb élőhelyeket kínál. Egyébként Európa-szerte egyre több a nagyragadozó. “Elavulttá vált az a felfogás, hogy ami a tápláléklánc csúcsán van, és azt eszi, amit mi, az a mi konkurenciánk, és ha lecsípjük ezt a csúcsot, békésebb lesz az életünk.”

Bakó Botond azt mondja, a nagyvadak Magyarországon várhatóan kissé máshogy viselkednek majd, mint a kárpáti állomány, itt ugyanis több számukra a préda. Míg a Bükk-fennsík és környező részein két-három falka is van, addig a Tátrában hasonló méretű területen csak egy tud megélni – magyarázza. “Mint egy teli, de bezárt kamrában: van elég élelem, de nem nagyon tudják elhagyni. Így nyilván másként osztják fel a teret, és másként vadásznak.”

Az állatok számára irreleváns a rájuk irányuló figyelem, de egy farkaskölykös videó közzététele hordoz magában veszélyeket (feltéve, ha a publikáló elárulja a pontos helyszínt is). Például a kíváncsiskodók ellephetik a környéket, hogy lencsevégre kapják az állatot. Ami sikerülhet is, viszont ezzel megzavarhatják őket, és így az állatok napokig a kotorékban éhezve bujkálhatnak.

A kíváncsiskodóknál nagyobb problémát jelent az illegális vadászat. Jelenleg is több nyomozás zajlik ilyen ügyekben, és a nemzeti park munkatársai rendszeresen találkoznak mérgezéses kísérletekkel is. Pedig egyetlen farkas kilövése is súlyos következményekkel járhat: ha történetesen elejtik a vezérhímet vagy az anyát, az egész család széteséséhez vezethet. “Egy farkas megölése 3-4 másik halálát is okozhatja.”

Kell-e tőlük tartanunk?

“A legfontosabb, hogy egyetlen egy hazai nagyragadozó sem tekinti zsákmánynak az embert, nem fog rá vadászni” – mondta Bakó Botond. Gyakran úgy sétálunk el egy-egy farkas vagy medve mellett, hogy nem is sejtjük, hogy 10-50 méterre ott van az állat, ettől függetlenül nem mindegy, melyik nagyragadozóról beszélünk.

A hiúz rendkívüli óvatossága miatt észrevétlen, messze elkerüli az embereket és a településeket, a haszonállatokra sem jelent veszélyt, mert tápláléka egerekből, őzekből, ritkán nyulakból áll.

“Farkassal találkozni is alig van esély, többen járnak, és sokkal előbb észrevesznek minket. Nem feltétlenül félnek tőlünk, de elkerülnek, mert csak felesleges kockázati tényezőt jelentünk számukra.”

A zoológus szerint előfordulhat, hogy ha kilőnek egy vezérállatot vagy egyedül marad egy egyed, akkor “megfogja a birkát, lerántja a borjút, vagy a faluban elkapja és megeszi a kutyát, de egy jó vadászterülettel rendelkező, erős család nem fog nekirontani egy birkanyájnak”.

A medvék rendkívül óvatosak, képesek észrevétlenek maradni. Ezt Bakó Botond egy lengyel medve esetével illusztrálta: a nyomkövetővel ellátott állat másfél-két hónap alatt úgy ért el Lengyelországból Magyarországra az Aggteleki-karsztra, hogy senki sem vette észre, pedig áthaladt településeken, keresztezett utakat, és aludt működő kőbányában, alig száz méterre a munkások sufnijától. A jelenlétéről úgy szereztek tudomást, hogy a lengyel kollégák odatelefonáltak, hogy az adatok alapján ott a medve.

A zoológus szerint a medvékkel kialakuló konfliktusok jó része abból fakad, hogy az emberek nem hajlandók tudomásul venni, hogy a medve a főnök. “Ő evolúciósan nem ismeri azt a fogalmat, hogy ha valamire szemet vetett, akkor az esetleg nem lehet az övé. Ha valamit a sajátjának érez, onnan nem lehet elzavarni. Ha a medve megtalálja a méhkaptárokat az erdő szélén, akkor szét fogja dúlni, és megeszi belőle a méheket is, meg a mézet is. Ha bemegy a kukoricásba, akkor az az övé, és onnan őt kizavarni nem lehet. Amikor az emberek ezzel megpróbálkoznak, akkor szokott baleset lenni.”

Békésebben egymás mellett

Mind a WWF Magyarország, mind a nemzeti park munkatársa egyetért abban, hogy a nagyragadozókkal lehet problémamentesebben együtt élni. Ezt több program is célozza. A gazdálkodóknak a nemzeti park segít megelőzni, hogy jószágaik prédává váljanak. Ingyen biztosítanak például napelemes villanypásztort a farkasjárta térségek gazdálkodóinak. Bakó Botond szerint többtucatnyi gazdálkodó jutott már hozzá ilyen eszközökhöz, és nagyon pozitívak a visszajelzések. A medvék számának növekedésével pedig a medvés élőhelyek gazdálkodói – például a méhészek – számára is el fognak indítani egy hasonló programot.

A nemzeti park emellett rendszeresen szervez lakossági fórumokat, ahol a megfelelő megelőző lépésekről tájékoztatják az érintetteket. 

Patkó László a civil kezdeményezésként indult Kuvasz-Őr programot is említi, amelynek a célja, hogy a magyar kutyafajtát eredeti feladatkörébe juttassa vissza, ezért az érintett gazdálkodók ingyen juthatnak a nagy értékű nagytestű őrkutyákhoz, amelyek képesek megóvni a nyájat a farkasoktól.

Forrás: HVG

 

További programok »

FEL