A különböző alkalmazásokban tanácsos eltérő jelszavakat használni, ugyanahhoz az e-mail címhez ne tartozzon minden felületen (banki oldal, webáruházak, levelező stb.) ugyanaz a jelszó!
A jelszavak lehetőleg ne a családtagok keresztneveiből, születési dátumokból álljanak, tartalmazzanak speciális karaktereket is! A jelszavakat a böngészőben történő mentés helyett érdemesebb felírni, a jegyzetet otthon tartani és nem automatikus kitöltést választani, vagy egy file-ban a számítógépen tárolni.
Amikor különböző alkalmazásokban tranzakciót jóváhagyó, vagy az azonosítást megerősítő kódokat kapnak, azokat se továbbítsák másoknak se akkor, se később!
Az interneten hirdetőknek, vásárlóknak nagyon óvatosnak kell lenniük!
Az elmúlt időszakban gyakorivá vált, hogy eladókat csapnak be. Feladnak egy hirdetést és kis idő múlva már érkezik is az üzenet, hogy valaki megvenné a meghirdetett dolgot, kéri az eladó e-mail címét. Tanácsos először nem az e-mail címet beírni, hanem véletlenszerűen begépelni különböző karaktereket, vagy két-három szót. Ha például arra, hogy „ugyenemvagycsalo” nem azt a választ kapjuk, hogy az illető nem érti, miért írtuk ezt, akkor előfordulhat, hogy nem valódi vevő jelentkezett nálunk.
Gyanús tehát, ha nem az e-mail címünket írjuk be, és mégis folytatja az egyeztetést az adásvételről, sőt, bizonygatja, hogy nagy szüksége van az adott dologra, mindenképpen meg szeretné venni. Ekkor valószínűleg egy csaló által irányított automatikus hirdetésfigyelőtől kaptunk üzenetet, és a rendszer vagy rákérdez a banki adatainkra, vagy olyan felületre navigál majd minket, amely teljesen hasonló egy csomagszállító cég vagy bank oldalához és oda kéri majd beírni az adatainkat.
Feltűnő lehet az is, ha ragaszkodik egy csomagszállító céghez, vagy egy bankhoz, fizetési felülethez, nem akarja más szolgáltatókon keresztül lebonyolítani az üzletet. Tanácsos tehát tesztelni a kérdezőt, először nem a valós adatokat, címet megadni. Ha valódi vásárló az érdeklődő, akkor úgyis pontosítást kér.
