Feldman Zsolt a Prega konferencián úgy fogalmazott, hogy "az agrárfejlesztések jövője fejben dől el", hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján a fejlesztéseket nem a források, hanem az ismeretek hiánya akadályozza leginkább.
Ugyanakkor üdvözölte, hogy a precíziós átállást segítő pályázat sikeres, már most csaknem 180 milliárd forintot biztosít körülbelül 5 ezer erő- és munkagép beszerzéséhez, eddig a jelentkezők körülbelül 85 százaléka jutott hozzá a támogatási okirathoz.
Az államtitkár kormányzati küldetésnek nevezte a mezőgazdaság fejlesztését.
Hangsúlyozta: a technológiai fejlődés segít megtalálni a legjobb egyéni megoldásokat a termelésben. Minden gazda más feltételek között dolgozik, de mindannyian erősíthetik a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, ha a fejlődést a maguk javára tudják fordítani - mondta.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint ma már kétség sem fér hozzá, hogy agrárdigitalizáció nélkül nincs versenyképes termelés, és olyan eszközöket kell alkalmazni nap mint nap, amikről tíz éve talán még hallani se lehetett. Megjegyezte, hogy okos eszközöket viszont csak okos gazdák tudják igazán hatékonyan használni, ezért egyre fontosabb az agrárképzés, a szaktanácsadás.
A rektor szerint a tudásmegosztással együtt felértékelődnek az ebben résztvevő vállalatok és egyetemek, valamint a technológiaváltást támogató kormányzati intézkedések.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint az elmúlt évek bebizonyították, hogy a technológiaváltás jelentőségét aligha lehet eltúlozni a mezőgazdaságban.
A kihagyott lehetőségeket látva tűnik csak fel igazán, milyen mértékben könnyítik meg a mezőgazdasági munkát, és javítják a termelés jövedelmezőségét a precíziós eszközök. A korszerűsítést tehát nem lehet megkerülni, de a fiatalabb gazdanemzedék számára már nem is kérdés a digitális megoldások alkalmazása - mondta a NAK elnöke.
Forrás: MTI
