Az adócsökkentés, az otthon- és munkahelyteremtés költségvetésének nevezte Vantara Gyula országgyűlési képviselő a 2017. évi költségvetést, amelyet a kormány benyújtott az országgyűlés számára. Az előterjesztésről június 13-án szavaz a parlament.
Már másodszorra születik meg év közben a következő évi költségvetés. Vantara Gyula szerint ez kiszámíthatóságot és biztonságot jelent a gazdasági élet szereplői számára, akiknek így elég idejük lesz felkészülni a változásokra. Ezek több adónemet érintenek, így például 5 százalékra csökken a tej, a tojás és a baromfi áfája, de az éttermi szolgáltatások után is már csak 18 százalékot kell fizetni jövőre. 18 százalékra csökken az internetszolgáltatások áfája is. Tovább nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, gyermekenként 15 ezer forintra, miközben a személyi jövedelemadó továbbra is 15 százalék marad. Az első házasok adókedvezménye pedig gyermekszületés esetén is két évig jár. Ezzel a házaspár – vagy döntésük alapján egyikük – havonta 33 335 forinttal csökkentheti az adóalapját.
A CSOK jövőre is igénybevehető marad, az új lakások építésének áfája pedig továbbra is 5 százalékos lesz.
Folytatódnak az életpályaprogramok, ezen belül a pedagógusok, felsőoktatásban dolgozók, rendvédelmi és honvédelmi dolgozók, állami tisztviselők, valamint a NAV dolgozóinak bére emelkedik. Többletforrást biztosítanak az egészségügyi és szociális ellátásra, hogy javuljanak az itt dolgozók munkakörülményei.
Vantara Gyula kiemelte, a nyugdíjak reálértéke 2011 és 2015 között 21 és fél százalékkal, reálértéken 8,8 százalékkal emelkedtek. Jövőre a tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben, 0,9 százalékkal emelik meg az ellátások összegét. A politikus hozzátette, ez – többek között a különféle áfacsökkentések hatására – reálértéken még ennél is magasabb, közel két százalékos emelésnek számít majd.
Kiterjesztik továbbá az EKÁER-rendszert és az on-line kasszák használóinak körét, amelytől a kormány a gazdaság további fehéredését várja.
A képviselő elmondta, Magyarország szuverenitásának, gazdasági önállóságának megőrzése a cél. Ezt szolgálta a korábbi uniós ciklus gazdaságélénkítő programja, ami az országnak juttatott kohéziós keret 15 százalékában támogatta a kkv-szektort. „Most ugyanilyen tárgyalások után, ugyanilyen feltételekkel elfogadta az Unió, hogy a 2014–2020-as időszakban a kis- és középvállalkozások támogatása az ide érkező uniós forrásokból hatvan százalék legyen. Ez is mutatja, hogy a súlypontok eltolódnak” – fogalmazott. Vantara Gyula kiemelte, a jelen politikai viharok miatt – mint Nagy-Britannia esetleges kilépése az Unióból, vagy a migrációval, illetve a terrorizmussal kapcsolatos politikai válság – nem lehet tudni, hogy 2020 után az Európai Unióban milyen lesz, ha lesz egyáltalán felzárkóztató program. Ezért szerinte most kell megerősíteni a magyar gazdaságot, hogy képes legyen önállóan fenntartani a működését. Hozzátette, ebben tesz egy lépést a 2017-es költségvetés is.
