Akár nullára is csökkenhet az árubemutatókkal kapcsolatos csalások száma. Legalábbis erre törekszik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), és a számok alapján úgy tűnik, az erőfeszítések meg is hozzák az eredményeket, hiszen két év alatt az árubemutatókkal kapcsolatos panaszok nagyjából a harmadukra estek vissza.
Ki ne hallott volna a mágneses párnáról, a varázsszőnyegről, a csodalámpáról vagy az edényről, amely szinte magától megfőzi az ízletes, nullkalóriás vacsorát?
Úgy két éve már a kormány is észrevette a rettenetes számokat, így 2015 második felére felismerték, hogy eléggé elharapódzott az árubemutatóval kapcsolatos visszaélések száma. Ez konkrétan azt jelenti, hogy 2015-ben havonta átlagosan az egész országot tekintve 43 panasz érkezett. Határozott intézkedések születtek, így 2016-ban havonta átlagosan 26, míg idén augusztusban mindössze 13 ember jelentkezett a fogyasztóvédelemnél árubemutatós átverés miatt.
Kara Ákos, az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a hirado.hu-nak elmondta, hogy 2015 második felében komoly kormányzati javaslatok születtek a tarthatatlan helyzet miatt. A Kereszténydemokrata Néppárt javaslatára az Országgyűlés rövid időn belül megtárgyalta, és – ritka az ilyen – minden párt elfogadta 2015 decemberében a törvénymódosítást. A javaslat három fő irány mentén tartalmaz szigorításokat.
A legfontosabb, hogy megtiltották a hitelfelvételt az árubemutató helyszínén. – Az árubemutatós átverésekkel a legelesettebbeket és főként az időseket célozták meg, a helyszínen írattak alá hitelszerződéseket. Ezt ma már nem lehet – magyarázta az államtitkár.
Megtiltották az ingyenes juttatás reklámját is, ami azt jelenti, hogy 2015 decembere óta nem lehet a szemtelenül drága és sokszor hasztalan termékeket kapcsolt ajándékkal eladni. A gyakorlatban tehát többé nem valósulhat meg egy kirándulással, vagy ebéddel egybekötött termékbemutató.
Harmadszor pedig, a szolgáltatónak kötelessége elérhetőnek lenni az esetlegesen felmerülő problémák miatt, így az árubemutatókkal foglalkozó cégeknek kötelességük ügyfélszolgálatot üzemeltetni.
A módosítás után tehát a 2015-ös átlag havi 43 panasz helyett 2016-ban havi 26-ra csökkent a panaszok száma, ami azt mutatja, hogy habár az intézkedés hatásos, van még mit tenni a jó ügy érdekében. Az első adatok után nem vártak sokat a fejlesztési minisztérium munkatársai, levonták a következtetéseket és összehangolt akciókat is szerveztek 2017 tavaszától.
Ezekben az összehangolt akciókban rész vesz a Nemzeti Adó-és Vámhivatal és a rendőrség is, és úgy tűnik a jelenlegi adatok alapján, hogy minden eddigi erőfeszítésnél sikeresebb a szigorítás. 2017-ben augusztusig ugyanis átlagosan havonta már csak 13 panaszbejelentés érkezett a fogyasztóvédelemhez. Azonban 19 célzott vizsgálatból 14 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot, ezért Kara Ákos még mindig nem elégedett.
– Nagy csökkenésről lehet beszámolni, azonban ez még mindig nem elég. Nyilván azt szeretnénk, ha egyetlen nyugdíjast sem tudnának megkárosítani a csalók, és ez a havi 13 panasz nullára csökkenne, de ehhez még munkára van szükség, ezért természetesen az összehangolt akciók tovább folytatódnak – magyarázta az államtitkár.
Az egyik legnagyobb akcióról Kara Ákos elmondta, hogy csak Veszprém megyében összesen 77 embert károsítottak meg árubemutatóval kapcsolatosan. Egy néhány tízezer forintos terméket több százezer forintért kínáltak eladásra, a nyomozás még tart.
Ezeket a számokat látszanak alátámasztani a Budapesti Békéltető Testület adatai is. Kóródy Dávid, a testület hivatalnoka is úgy látja, hogy visszaesett az árubemutatókkal kapcsolatos panaszok száma.
– Míg 2016-ban összesen 296 ilyen lezárt ügyük volt, 2017 első nyolc hónapjában 129 árubemutatóval kapcsolatos ügyet rendezett a Budapesti Békéltető Testület – részletezte Kóródy Dávid.
A hivatalnok hozzátette, nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb esetben az árubemutatóval kapcsolatos csalásoknak a szépkorúak esnek áldozatul.
– Az idősebb korosztály sokkal érzékenyebb, ha az egészségügyi állapotukra terelődik a szó. Ilyenkor nem tudnak racionális döntést hozni, ezért őket speciálisan sérülékeny fogyasztóknak nevezzük – magyarázta.
Például, egy idős néni nagyjából százezer forintért vásárolt meg két doboz táplálékkiegészítőt, azonban azt nem fogyasztotta el, sőt, ki sem bontotta, a vásárlástól való elállást azonban csak a tizennégy napos elállási határidő után jelezte, ezért kérelmét elutasították. A cég a Budapesti Békéltető Testület előtt vállalta, hogy ha a fogyasztótól visszakapja a terméket, akkor ötvenezer forintot visszafizet a panaszosnak. Ezzel pedig a vita megoldódott.
– Gyanakodjanak, ha bármilyen ingyenes egészségügyi szűrésre hívják a nagymamát, vagy nagypapát, kérdezzenek, legyen véleményük, és a legfőképp: ne írjanak alá semmit! – zárta szavait a Budapesti Békéltető testület hivatalnoka.
Forrás: hirado.hu
