Ülésezett a közgyűlés

2015. november 25. 19:52 | Mikóczy Erika

A megszokottól eltérően ezúttal nem csütörtökön, hanem szerdán délután két órától tartotta soron következő ülését Békéscsaba képviselő-testülete. Az estébe nyúló közgyűlésen tárgyaltak egyebek mellett a költségvetés első háromnegyed éves teljesítéséről, újabb oltás támogatásáról, a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerben történő változásokról és a kistérségről is.

 

Napirend előtt – Fakivágások, mintamenza, munkaterv, berlini beszámoló

 

A napirendi pontok megtárgyalása előtt Szarvas Péter két ügyre hívta fel a figyelmet: az Élővíz-csatorna mellett tervezett fakivágásokra és a menza ételeinek a minőségére.

A polgármester elmondta, hogy a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól (KÖVIZIG) jelzés érkezett arról, hogy az Élővíz-csatorna partján, egy közel 5 km-es partszakaszon (ott, ahol futnak, gyalogolnak a sportolni vágyók) fakivágást terveznek. Tavaly a KÖVIZIG a másik parton már vágott ki fákat, amellyel kapcsolatban több megkeresés is érkezett a városhoz.  

Mint mondták, több mint 300 elöregedett, veszélyes fa kivágását tervezik. A polgármester helyszíni szemlén járt, és mivel a város mintegy 30 százalékban tulajdonos, kérdéseket is tett fel arra vonatkozóan, hogy valóban indokolt-e ilyen mennyiségű fa kivágása, továbbá hogy a partszakaszt miként kívánják helyreállítani, illetve hogy gyorsabban elszállítják-e a kivágott fákat, mint tavaly. Szarvas Péter nem kapott megnyugtató választ, és kérte a fakivágások elnapolását.  Takács Péter úgy vélte, hogy az említett szakaszon a fák zöme egészséges, leszögezte: kérni kell a fák bevizsgálását, és csak azt szabad kivágni, amit feltétlenül muszáj.

A gyermekélelmezés, azaz a menza volt a másik felvetett ügy. A polgármester hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a gyerekek egészséges és finom ételeket fogyasszanak, ezért több alkalommal személyesen is tájékozódott az intézményekben. Egyeztetett Prohászka Bélával, a mintamenza program szakértőjével is annak érdekében, hogy Békéscsabán jó és egészséges ételeket kapjanak a gyerekek. Takács Péter szerint a menzát illetően kellene egy felmérés a diákok körében arról, mennyire elégedettek az ételekkel.

Az előző közgyűlésen Kaposi László vetette fel a menza kérdését, aki most azt jelezte, aggályosnak és túlzásnak tartja, hogy a kormány a szabályozásaival „belenyúl” a receptekbe,  szerinte el lehet készíteni a magyaros ételeket is egészségesebben, de úgy, hogy azok ízletesek legyenek.

Napirend előtt dr. Fábián Ágnes és Miklós Attila is nehezményezte, hogy ismételten más időpontba hívta össze a közgyűlést a polgármester, mint ahogyan az a munkatervben szerepel, és ez már nem először fordult elő.  Kérték, hogy 2016 első félévének közgyűlési időpontjait majd úgy határozzák meg, hogy azt ne kelljen módosítani.

Szarvas Péter elmondta, hogy csütörtökön és pénteken a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése lesz, fontos napirendekkel, ezért hívta össze egy nappal korábbra a közgyűlést. A polgármester elnézést kért azoktól, akiknek ez gondot okozott.

Ugyancsak napirend előtt Fülöp Csaba röviden beszámolt a Befektetés-ösztönzési Munkacsoport berlini gazdasági konferencián történt részvételéről. Elmondta, hogy egy befektetési útmutatót  készítettek, amelyet kiosztottak a konferencia résztvevői számára, és több vállalatvezetővel is egyeztettek,  illetve Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel is, akinek a támogatását is kérték bizonyos kérdésekben. Hozzátette: a későbbiekben még intenzívebben szeretnék megjeleníteni Békéscsabát a nemzetközi gazdasági életben.

Dr. Ferenczi Attila jelezte, hogy Márton László, a hivatal munkatársa, hosszan tartó, súlyos betegség után, szerdán elhunyt. A képviselők egyperces néma felállással adóztak emlékének.

 

Közlekedési mintaprojekt tervezésére kér támogatást a város

 

Békéscsaba Integrált Területfejlesztési Stratégiájában középtávú célként szerepel a „vonzó városi életminőség kialakítása”, amelynek egyik ága a  helyi közlekedési rendszer modernizálása.

Ehhez alapot képez Békéscsaba Energiastratégiája, amelyben felvázolták a város hosszú távú energetikai céljait és jövőképét is. A 10 évre szóló dokumentum célkitűzései között szerepel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez képest, a  megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra történő növelése, emellett 10 százalékos megújuló energia részarány a közlekedési szektorban, valamint az energiahatékonyság 20 százalékos javítása.

Békéscsabán a közösségi közlekedést érintő helyzetfeltárás kimutatta, hogy a környezetkímélő eszközök használata mellett kevésbé környezetkímélők is használatban vannak, és a járművek átlagéletkora magas. Tekintettel arra, hogy az EU energiahatékonysági irányelveit a következő finanszírozási ciklusban követni szükséges, a közgyűlés döntése alapján a közösségi közlekedési rendszert felülvizsgálják, és egy mintaprojekt keretében szeretnék az elavult tömegközlekedési eszközöket alternatív hajtású buszokra cserélni.

A mintaprojekt előkészítésére körülbelül nettó 35 millió forint forrásra van szükség, ehhez a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kér támogatást a város.

Dr. Ferenczi Attila a közgyűlésen jelezte, hogy eddig már több energetikai fejlesztés is történt a városban. Hozzátette: a mintaprojekt előkészítésére a minisztérium ad támogatást, az Békéscsabának nem kerül pénzébe, viszont az jó alapul szolgálhat későbbi pályázatokhoz is.

 

A költségvetés első háromnegyed éves teljesítése

 

A képviselő-testület megtárgyalta az idei költségvetés első háromnegyed éves teljesítéséről szóló beszámolót. A számokból megállapítható, hogy a költségvetési rendeletben tervezett feladatok végrehajtása az év első kilenc hónapjában megfelelő ütemben haladt.

A 2015. évi költségvetési rendelet továbbra is nagyon sok feladat végrehajtásával számol, amelyek között nemcsak kötelező, hanem önként vállaltak is szerepelnek. A büdzsé több olyan új feladatra is biztosított előirányzatot, amelyekre vonatkozóan elkezdődött a döntés-előkészítés, egyes esetekben döntések is születtek (például a sportinfrastruktúra fejlesztésére vonatkozó pályázat, befektetési kézikönyv vagy a médiacentrum létrehozása).

Az év eddig eltelt hónapjaiban mind az intézményekhez tartozó, mind a központi kezelésbe vont feladatok teljesítése a költségvetési rendeletben meghatározottak szerint haladt.

A költségvetés év végi teljesítéséhez kapcsolódó kockázati tényezők kezelése érdekében a közgyűlés az elmúlt ülésén döntött arról, hogy ismételten pályázatot kívánnak benyújtani rendkívüli központi támogatás igénylésére: 449 millió forint rendkívüli támogatási igényt terjesztett elő a város. Az összegből 300 milliós nagyságrendet az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó fizetési probléma képvisel, de a kérelem kiterjed a hulladékgazdálkodás finanszírozására, valamint a bölcsődei, óvodai térítési díjak csökkenéséhez kapcsolódó ellentételezésre is.

Az év eltelt hónapjai során ugyanakkor az önkormányzat (beleértve az általa fenntartott költségvetési szerveket is) működése zavartalan volt, az önkormányzat fizetőképessége - a kiskincstári rendszernek köszönhetően is - folyamatosan biztosított volt.

A közgyűlésen dr. Kerekes Attila arról beszélt, milyen jól teljesített a város. Takács Péter köszönetet mondott a helyi vállalkozóknak azért, mert a helyi adók befizetése magas szinten teljesült az év első kilenc hónapjában. Miklós Attila megjegyezte, hogy Vantara Gyula országgyűlési képviselő segítségét is kérje a város abban, hogy forrásokhoz, támogatáshoz jussunk.

 

A Bankó András utcai volt szociális otthon épülete

 

 A Bankó András utcai volt szociális otthon épületének visszavételével kapcsolatos pénzügyi elszámolásról már októberben is tárgyalt a közgyűlés.

Az elmaradt állagmegóvás miatt a város az épület visszavételével egyidejűleg közel 5,3 millió forintra tartott igényt, a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás akkor ennek a felét ajánlotta fel. A testület a felajánlott összeget nem fogadta el, tárgyalást kezdeményeztek a társulással a teljes összeg kifizetése érdekében.

Szarvas Péter a közgyűlésen elmondta, hogy a kistérségi ülésen vita volt erről, de mostanra a társulás már 5,3 millió forintot ajánlott fel.  A polgármester javasolta, hogy az összeget a város úgy különítse el, hogy azt később teljes egészében a Bankó András utca  44. szám alatti ingatlan rendbetételére fordítsák. Takács Péter módosító javaslatot terjesztett elő,  mely szerint a város tájékoztatást kér arról, mennyi a Bankó András utcai épület felújításának költsége. Herczeg Tamás jelezte: meg kellene nézni az ingatlanállományt, amely sok esetben, karbantartás nélkül szolgálja (döntően) a szociális szférát. A polgármester szerint vannak olyan ingatlanok, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak, ez az eset is arra irányítja a figyelmet, hogy többet kell foglalkozni ezzel a kérdéssel.

 

Kárpátaljai magyarok támogatása

 

A közgyűlés októberben döntött arról, hogy Békéscsaba – Szita Károlynak, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökének a kezdeményezésére –  összesen 2 millió forint  támogatást nyújt a kárpátaljai magyarok megsegítésére úgy, hogy ezen összegből 750 ezer forintot fordít Nevetlenfalu támogatására, 1,25 milliót pedig Kárpátalja megsegítésére.

Szita Károly ezt követően arra kérte az önkormányzatot, hogy a többi megyei jogú városhoz hasonlóan Békéscsaba is 5 millió forinttal segítse a Kárpátalján élőket, és ezen felül támogassák Nevetlenfalut. A közgyűlés ezt egyhangúlag elfogadta.

 

Ifjúsági közösségi térként éledhet fel az Andrássy út 38. szám alatti épület

 

Békéscsabán, pályázati támogatással, 2014 januárjában kezdte meg a működését az Új Nemzedék Kontaktpont Iroda a Szent István téren. Az országos projekt keretében működő iroda az ifjúsági korosztály igényeinek megfelelő, egységes és átfogó szolgáltatási rendszer kialakítását célozta meg. Ez év őszétől a program a Komplex ifjúsági fejlesztések - „Új Nemzedék Újratöltve" kiemelt projekt keretében folytatódik tovább – munkájukhoz közösségi teret kerestek.

Az Új Nemzedék Kontaktpont Iroda megkereste az önkormányzatot azzal, hogy Békéscsabán egy multifunkcionális közösségi tér kialakításához keresnek megfelelő ingatlant. Jelezték, hogy az Andrássy út 38. szám alatt található ingatlan (volt óvoda, majd a Csabagyöngye építésének idején Andrássy Úti Társaskör) véleményük szerint Békéscsaba új ifjúsági közösségi terévé válhatna. Az iroda megvalósítási tervei között szerepel többek között ifjúsági képzési központ kialakítása, ifikert az udvarban, ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek számára inkubátorház kialakítása, illetve kiállítások, konferenciák, workshopok szervezése is.

A tervezett közösségi térnek helyet adó ingatlan bérleti díjára és rezsiköltségére a program havi bruttó 300 000 forintot garantál 5 éven keresztül, emellett lehetőség van egyszeri, maximum 1 millió forint erejéig történő felújítási munkálatok finanszírozására is.

A bérleti díj ugyan az aktuális piaci áraktól elmarad, de tekintettel az ifjúság érdekében végzett közfeladatok ellátására, a közgyűlés támogatta, hogy az Andrássy úti épületben legyen az ifjúsági közösségi tér.

 

A serdülők meningococcus elleni oltását is támogatja a város

 

Dr. Fábián Ágnes tanácsnok a közgyűlésen elmondta, hogy az önkormányzat 2001 óta biztosítja a 2 éven aluli gyermekek agyhártyagyulladás elleni védőoltásának a támogatását és 2008. évtől támogatja a csabai, 12 éves lányok HPV (humán papilloma vírus) elleni védőoltás sorozatát, amelyet 2009-ben kiterjesztettek a 12-17 éves korosztályra. Egy központi jogszabály alapján, 2014. szeptemberétől a 12 éves lányoknak ingyenesen jár a védőoltás, ezért a helyi támogatást erre a korosztályra megszüntette az önkormányzat, viszont a 13-18 évesek HPV-oltását támogatták. 2008 és 2015 novembere között 738 leánygyermek részesült HPV elleni és 1 099 kisgyermek agyhártyagyulladás elleni védőoltás támogatásban. A HPV védőoltásra az említett időszakban több mint 47 millió forintot, az agyhártyagyulladás elleni védőoltás támogatásra mintegy 2,5 milliót fordított az önkormányzat.

Mivel az állam beszállt a HPV-oltásba, a védőoltáshoz támogatást igénylők száma csökkent, ezért dr. Fábián Ágnes azt javasolta, hogy a forrást hasonló célra használják fel. Több védőoltást megvizsgáltak, és egy, a serdülő korosztály védelmét célzó védőoltás támogatásáról született javaslat. A meningococcus betegség (fertőző agyhártyagyulladás és szepszis) okozója a meningococcus baktérium. A betegség ritka, de nagyon gyors lefolyású és fertőző,  a tünetek kezdetétől számítva 24-48 órán belül akár halált is okozhat. A diagnózis gyors felállítása nehéz, hiszen a kezdeti tünetek hasonlóak az influenza tüneteihez. Megfelelő kezelés mellett is, a betegek átlagosan 17 százaléka meghal, 25 százaléka pedig maradandó károsodást szenved. A baktérium átadása cseppfertőzéssel, a nyál közvetítésével terjed, például tüsszentés, köhögés, csókolózás során.

A legveszélyeztetettebbek az életkoruk és az életvitelük (kollégium, fesztiválok, tömegrendezvények) miatt a 15-19 éves serdülők, fiatal felnőttek, a megelőzés miatt az ő oltásukat kívánja támogatni a város. Az oltóanyag jelenlegi ára 10 000 Ft/vakcina, amennyiben a védőoltást az érintett korosztály alsó korcsoportjának, azaz a 15 éveseknek biztosítaná az önkormányzat (a 2000. évben születettek száma: 549 fő), az 5,49 millió forint forrást igényelne éves szinten.

Dr. Fábián Ágnes felkérte a jegyzőt, dolgozzanak ki egy rendszert a védőoltás kiterjesztésére erre az oltásra, tekintettel arra is, hogy idén 3,7 millió forint marad meg az oltásra szánt keretből.

 

Az önkormányzat fenntartásában működik a jövő évtől a szociális és gyermekvédelmi ellátó rendszer

 

A szociális és gyermekvédelmi ellátó rendszer átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele érdekében módosították a szociális igazgatásról, a szociális ellátásokról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt.

A jogszabályok változása miatt a települési önkormányzatoknak egyebek mellett a következő feladatokat kell elvégezniük: felül kell vizsgálni a családsegítés illetve a gyerekjóléti feladatok ellátásának módját, szervezeti keretei; november 30-áig dönteniük kell arról, hogy az új rendelkezéseknek megfelelően, milyen módon biztosítják a feladatok ellátását; fel kell mérni, hogy a feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások milyen erőforrásokat igényelnek, és hogy milyen módon szervezhető meg a közfeladatok ellátása.

A közgyűlés most tárgyalta az erről szóló részletes, 130 oldalas előterjesztést, amely tartalmazza egyebek mellett azt, hogy Békéscsabán a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokat és a családsegítő és gyermekjóléti központ feladatait, az utcai szociális munkát, a hajléktalanok nappali ellátását, átmeneti szállását, a helyettes szülő hálózatot, a családok átmeneti ellátását, valamint a gyermekek átmeneti ellátását jövő januártól úgy biztosítják, hogy a Békéscsabai Kistérségi  Családsegítő és Gyermekjóléti Központ irányító szerve nem a Békéscsabai és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás, hanem az önkormányzat lesz.  

Herczeg Tamás tanácsnok a közgyűlésen megjegyezte, hogy a jogszabályváltozással kapcsolatban sok teendő volt. Az intézmény vezetőjével, a kistérség településeinek polgármestereivel is egyeztettek. Mint mondta, megváltozik a finanszírozás, a kistérségi többlet normatíva csaknem megszűnik. Most fenntartóváltozás történik, ennek része az is hogy intézményvezetői pályázatot hirdetnek meg.  

Takács Péter megjegyezte: annak idején a többlet normatíva miatt döntöttek amellett, hogy  kistérség legyen a fenntartó, ő messzemenően támogatja, hogy helyettük az önkormányzat legyen jó gazdája az intézményeknek.

 

Több előadás a Jókai színházban és a Napsugár Bábszínházban

 

A december végéig hatályos fenntartói szerződést hosszabbítja meg az önkormányzat a Békéscsabai Jókai Színházzal és a Napsugár Bábszínházzal. A teátrum kérésére az éves előadások számát a következő időszakra 180-ról 200-ra emelték, a vállalt fizető nézők számát 50 ezerről 60 ezerre módosították, a tervezett jegybevételt 50 millió forintról 60 millió forintra növelték. Azt is kérték, hogy a balett és táncelőadások, illetve a stúdió-előadások száma is egy-egy előadással növekedhessen. Az új megállapodásba már bevették az Ibsen Stúdiószínház használatát, illetve azt, hogy a teátrum közreműködik a város kiemelt ünnepségein.

A bábszínházban tartandó előadások számát az intézmény kérésére 120-ról 150-re, az elérni tervezett fizető nézőszámot 10 ezerről 12 ezer főre, a fizető átlag-nézőszám arányát a befogadóképességhez képest 65 százalékról 75 százalékra javasolták emelni, a jegybevételt pedig 5 millió forintról 6 millió forintra. A bábszínháznál is bekerült a stúdiószínház használata és a városi rendezvényeken való közreműködés, valamint a XVII. Nemzetközi Bábfesztivál megrendezése.

Bíró Csaba azt fűzte az előterjesztéshez: három évente kell megkötni a fenntartói megállapodást, mindkét intézmény olyan vállalásokat tett a jövőre nézve, ami példaértékű. A képviselő hozzátette: törekednek arra, hogy az állami támogatással arányos mértékben kapjon a várostól támogatást a két intézmény. Az előterjesztést megszavazták.


Büntetőfeljelentéssel zárul a kistérségi társulás ügye

 

Az előterjesztés szerint a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és fenntartásában működő intézmények tevékenysége, gazdálkodása, szerződései - különösen a 2011-2014-es időszaka - az érdeklődés középpontjába kerültek. A kérdésekre a társulás saját maga által elrendelt vizsgálatokkal válaszolt. Könyvvizsgálót kértek fel szakértői vizsgálatra, a megkötött külső jogviszonyban állók részére kifizetett juttatások szabályszerűsége és dokumentáltsága tárgyában, még januárban. Ugyanebben a körben kérték az elnyert pályázati források, valamint a központi támogatások elszámolásának átvizsgálását is. Mivel a könyvvizsgálónak nagy mennyiségű anyagot kellett átnéznie, ezért kérték a határidő kitolását.

A jelentéseket a társulás júniusban tárgyalta, a könyvvizsgálói részjelentést pedig átadták a békéscsabai önkormányzat belső ellenőrzési csoportjának, amely véleményezte s észrevételezte azt. Habár a társulás elfogadta a beszámolót, a békéscsabai közgyűlés nem. Ezt követően a társulás elnöke megbízta dr. Farnas József ügyvédet a dr. Harangi László ügyvédi iroda, és a Joghatás Kft.-vel kötött szerződésekkel kapcsolatos felülvizsgálatra, melyek felmondásra is kerültek. További szakértőket is bevontak a vizsgálatokba, így már a közbeszerzéseket, az informatikai rendszerek működését és az egyes pénzügyi szabályzatok felülvizsgálatát is kérték. Emellett közbeszerzési szakértőt fogadtak a beszerzési ügyek vizsgálatára, a nem megfelelő szerződéseket pedig felmondták.

Szarvas Péter úgy fogalmazott: célszerű kiindulni a szakértői vizsgálatokból, hiszen jól látható, hogy nagyon sok olyan szerződést és kifizetést találtak, amelyek erősen kifogásolhatóak. A közbeszerzési szakértő vizsgálata elég szembeötlő - fogalmazott Szarvas Péter, aki azt is hozzátette: 16 esetben figyelmen kívül hagyták a közbeszerzési törvényt és rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva kötöttek szerződéseket. Az ügyvédi jelentésben számos kritikát fogalmaztak meg szerződések megkötése, azok alkalmazása és a kifizetések kapcsán.

Takács Péter arra emlékeztetett, korábban javaslatot tett arra, hogy a közgyűlés tegyen feljelentést a rendőrségen, ám ezt a képviselők többsége nem támogatta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy több súlyos hibáról is beszámolnak a felkért ügyvédek.

Miklós Attila illusztrációval készült: táblázaton ábrázolták azokat a szerződéseket, megbízásokat, amelyeket a kistérség és intézményei, a Joghatás Kft. és az érintett személyek kötöttek. Van olyan időszak, amikor egy jól körülhatárolható időszakon belül 19 szerződést kötött egymással. Hangsúlyozta: sok a gyanús kifizetés, ha kell, kérjenek a NAV-tól vizsgálatot.

Fülöp Csaba a szakértői jelentésekre reflektált: ezek szerinte jók, ezek alapján lehet felelős döntéseket hozni. Nehéz terepen dolgoztak a szakértők - fogalmazott az MSZP-s képviselő, aki szerint a vizsgált időszakban, csak egy szabályos jogi szerződés született. A képviselő szerint súlyos morális kérdések merülnek fel, azt sugallta az ügy, hogy az ügyben érintettek köre bármit megtehet.

Herczeg Tamás tanácsnok szintén számtalan szabálytalanságra hívta fel a figyelmet az intézményrendszer működésével kapcsolatban, perceken keresztül sorolta azokat.

Kaposi László az egy nappal korábbi ügyrendi bizottsági ülésre hivatkozott, ahol elhangzott: az ügy főszereplője annyira karizmatikusan viselkedett a kistérségi intézményeknél, hogy nélküle nem lehetett felelősségteljes döntést hozni. A képviselő szerint ez cinikus felvetés. “Miért féltek tőle? Milyen szankciókat érvényesített volna az intézményben?” tette fel a kérdést.

Dr. Farnas József, a vizsgálatot folytató egyik ügyvéd úgy reagált: a polgárjogi döntéshozatalok függvényében célszerű további lépéseket tenni. Dr. Bagdi László, a másik vizsgálatot folytató ügyvéd szerint egyelőre csak a gyanú áll fenn, a bűnösséget csak a bíróság mondhatja ki. Hozzátette: minden szegmensét megvizsgálta az ügynek, de közel 30 éves pályafutása alatt sem találkozott hasonlóval.

A képviselők úgy határoztak: a gyanús ügyletek tárgyában feljelentést tesz a közgyűlés ismeretlen tettes ellen zugírászat, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt.

 

Hulladékgazdálkodás

 

2013-ban alapította meg az önkormányzat a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, amelynek feladata a város területén a hulladékbegyűjtéssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátása. A DAREH által bemutatott koncepció alapján új közszolgáltatás jönne létre, ami miatt mintegy 30 település idén év végén felmondja a jelenlegi közszolgáltatási szerződést. Ezeknek a településeknek a többsége a Békés-Manifest Kft.-n keresztül látja el ezt a feladatot. Ugyanakkor a DAREH ismereteink szerint, semmilyen lépést nem tett az új közszolgáltató létrehozására és a szükséges engedélyek beszerzésére. Egy új közszolgáltató felállítása 6-12 hónapos időtartamot vesz igénybe, nem számolva azzal, hogy a DAREH vélelmezhetően nem tudná kiszolgálni a területet.

A közszolgáltatóval nem rendelkező települések esetében a katasztrófavédelem jelölhet ki ideiglenesen közszolgáltatót. Így előfordulhat, hogy a hulladékgazdálkodási nonprofit kft felkérést kaphat a feladatellátásra. De az is lehet, hogy a települések betársulnak, tulajdonrészt szereznek más engedéllyel rendelkező közszolgáltató gazdasági társaságban és így biztosítják a kötelező feladatellátást. Ennek előnye az, hogy a jelenleg helyi közszolgáltató térségivé válna, ezzel gazdaságossági előnyt szerezne, olyan szolgáltatókkal szerződhetne, amelyek térségi vagy régiós területi lefedettséggel bírnak, hosszútávon biztosított lenne a hulladékválogató és az adott esetben mellé települő feldolgozók megfelelő mennyiségű hulladékkal történő ellátása, és választási lehetőséget adhat azoknak a településeknek, amelyek nem az ideiglenes kijelölésben gondolkodnak. Hátrány lehet azonban, hogy nagy a forrásigény, nincs elég információ a folyamatban lévő jogszabályváltozásokról, működési modellekről, a hulladékgazdálkodási nonprofit kft külső tőkeemelése esetén az anyavállalatnak is törzstőkét kellene emelnie, és módosítani volna szükséges a működési engedélyeket és a közbeszerzési eljárással lefolytatott alvállalkozói szerződéseket.

A közgyűlés döntésével felhatalmazta a polgármestert, végezze el a Békéscsabai Hulladékgadálkodási Nonprofit Kft tulajdonosi szerkezetének igényfelmérését.


Közvilágítás

 

Közbeszerzési pályázatot írt ki az önkormányzat a közigazgatási területeken üzemelő közvilágítási hálózat (köz-, tér- és díszkivilágítás) elemeinek üzemeltetésére, karbantartására, felügyeletére és ellenőrzésére. A nyertes az EDF DÉMÁSZ Zrt. és az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. közös ajánlata volt.

 

Közbeszerzési szabályzat elfogadása

 

A Békéscsabai Városfejlesztési Kft.-vel megkötött keretmegállapodás, valamint az új közbeszerzési törvény hatályba lépése indokolja egy új közbeszerzési szabályzat elfogadását. Az októberi közgyűlésen határoztak arról a városatyák, hogy október 30-tól a Békéscsabai Városfejlesztési Beruházó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság látja el az önkormányzat valamennyi uniós forrásból megvalósuló projektjének teljes körű projektmenedzsmenti, program-végrehajtási feladatát, így különösen a projektek szakmai, műszaki, pénzügyi tervezését, előkészítését, megvalósítását, a beruházások műszaki ellenőrzését, valamint az önkormányzat közbeszerzési eljárásainak teljes körű lebonyolítását, az indítványt vita nélkül megszavazta a közgyűlés.

Miklós Attila arról beszélt, hogy habár az előző ülésen már tárgyaltak az ügyről, választ nem kaptak arra, milyen mértékben és hogy érinti a polgármesteri hivatalt a tevékenységek Városfejlesztési Kft-be történő kiszervezése? Kérdésére Bacsa Vendel jegyző válaszolt: a keretmegállapodás szerint a Városfejlesztési Kft. látja el az uniós projektmenedzsmentet és felel a közbeszerzési folyamatokért. Tájékoztatása szerint a jogi csoportból ketten, a stratégiai fejlesztéstől egy, a szociálpolitikai osztálytól szintén egy kolléga folytatja a Városfejlesztési Kft.-nél a munkát.


M44

Januárban egyeztetett az önkormányzat, a beruházó és a tervező, amikor az önkormányzat javasolta a tervezett M44-es autóút nyomvonala a “villanytelep” környékén legyen bekötve a 44-es számú főútba, mivel a Berényi út környezetében történő csomópont kialakítás esetén, városból Budapest felé vezető forgalom várható átterhelődése miatt, a Berényi út jelentősen nagyobb forgalomterhelést kapna. Ennek kezelésére sem kapacitása, sem műszaki állapota okán, nem lehet alkalmas. Az egyeztetések nyomán megvalósíthatósági terv készült.

Szeptember elején a beruházó “terv-zsűrit” tartott az állami szakcégek bevonásával, ahol szakmai indokok alapján, a város javaslata ellenére, úgy döntöttek, hogy a békéscsabai csomópont későbbi ütemben, a várost nyugatról elkerülő úttal együtt valósuljon meg. A “terv-zsűri” által javasolt megoldással a városon belüli forgalom átrendeződne, a Szarvasi út forgalma csökkenne, a Berényié viszont jelentősen nőne.

Miklós Attila úgy fogalmazott: Dankó Béla útügyi biztos és a város egyéni országgyűlési képviselője, aki  közlekedési ügyekben komoly jártassággal bír, kezdeményezzenek tárgyalásokat kormányzati szinten, segítsenek abban, hogy a helyi igények szerint épüljön meg az új út.

Dr. Csicsely Ilona arra hívta fel a figyelmet: lobbizzanak azért, hogy a Berényi útra ne terhelődjön nagyobb forgalom. “Egészséges, élhető városokról szól minden, de a szakemberek a városba vezetnék a teljes átmenő forgalmat.” - fogalmazott.

Hanó Miklós alpolgármester arról beszélt: régóta lobbiznak azért, hogy négysávos úton lehessen eljutni Budapestre. Végre úgy néz ki, lesz ebből valami. Úgy fogalmazott: az előzetes tárgyalások során a városi főépítésszel komplex módon foglalkoztak a témával. A Dél-Békésből érkező forgalom az úgynevezett "déli elkerülő út"megvalósítása esetén, a Fürjesi össszekötő út fejlesztésével a városon kívül lenne képes tartani a jelenleg a városon keresztül áramló járműtömeget.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes szerint ha végképp nem sikerül változtatni a terveket, legalább a megígért négy földutat összekötő átjáró helyett ne csak kettő valósuljon meg, mert az ott élő tanyások életét ellehetetlenítik.

Lukácsi László városi főépítész  arról tájékoztatott: áthajtási lehetőség lett volna a "villany-telep"-nél, a szakemberek által javasolt megoldás viszont az, hogy vigyék fel a Berényi útnál található felüljáróhoz. Onnan vissza lehetne menni, de a forgalom csak kis része tenné meg ezt az utat. A másik változat az, hogy a két átjáróval kombinált felüljáró megépítése elmarad, ezzel a tanyák és mezőgazdasági forgalom egy részét ellehetetlenítik.

Herczeg Tamás szerint 20 éve nagy vágy már, hogy megépüljön az M44-es, de mégis fikciónak tűnik ez az egész. A tanácsnok hozzátette: hivatalos állásfoglalást kellene kérni a fejlesztési minisztériumtól, van-e a konkrét építkezésre elkülönítve forrás?

A testület az előterjesztés B változatát fogadta el, mely szerint nem tartják kedvezőnek az elképzelt kialakítást, ezért egyeztetéseket kezdeményeznek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel.

 

Holokauszt emlékmű

 

Holokauszt mártír emlékhelyet építtetne a Békés Megyei Zsidóságért Alapítvány. Az elképzelések szerint az emlékhely az emlékezést és a megbékélést, méltóképp kifejező hely lehetne a elhurcolt és elpusztított honfitársaknak, akik között 2200 békéscsabai volt. A tervek alapján a békéscsabai zsinagóga és a Széchenyi-liget közötti határon téglafalat építenének, amelyen gránitlapokra vésnék az áldozatok nevét. Az előterjesztés szerint a város korábbi polgármestere, Vantara Gyula már folytatott ezirányú tárgyalásokat az alapítvánnyal, melyre hivatkozva két költségvetési cikluson át 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást kér a szervezet. A kezdeményezéshez 13 megyei önkormányzat is csatlakozott, tőlük 1,2 millió forintos támogatás érkezett. A testület támogatta a javaslatot.



Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetet hoznának létre

 

A Békéscsabai Turisztikai Egyesület és az önkormányzat közötti együttműködési megállapodás megkötéséről is határozott a testület. A TDM szervezet létrehozása kapcsán a Tourinform iroda működtetésének a Békéscsabai Turisztikai Egyedület számára történő átadásáról döntöttek.

Az előterjesztés szerint megjelent egy pályázati felhívás a TDM szervezetek támogatására. Azért, hogy a város ezen elindulhasson, a Békéscsabai Turisztikai Egyesülettel együttműködési megállapodást kell kötnie az önkormányzatnak, amelyben szabályozzák a helyi turisztikai együttműködés általános kereteit, feladatait, kötelezettségeit, jogait. Ez azt alapozza meg, hogy az egyesület TDM szervezetként regisztrálhasson, csak ezt követően lesz jogosult arra, hogy indulhasson a pályázaton.

A Toruinform iroda működtetését 2016 januárjától veszi át az egyesület, illetve kötelezettséget vállal az önkormányzat arra, hogy az idegenforgalmi adó legalább 60 százalékát támogatásként átadja a TDM szervezetnek. Ezen túl év végéig 1,8 millió forintos, március végéig pedig 4,8 millió forintos, 2017-tól 5,9 millió forintos támogatást nyújt a TDM szervezet számára. A testület támogatta az előterjesztést.

 

Mikòczy Erika, Varga Diàna

FEL