A 4 és fél kilométer hosszú Koplaló holtág feltöltésével a terület vízellátottsága mellett az élővilág állapota is javulhat, valamint hozzájárulhat a mezőgazdaságban fennálló öntözési szükségletek mérsékléséhez.
– Nemcsak az ökológiai vízigény kielégítése, hanem az ökoszisztémának az egyensúlya is rendkívül fontos. A tájba juttatott vízkészlettel a táj hűtésének a lehetősége és akár a későbbiekben a mezőgazdasági célú vízhasználat kialakulása és újra meggyökeresedése is a gazdálkodók fókuszába kerülhet. Tehát egyaránt használunk a gazdaságnak, hasznára vagyunk a természetnek, a klímavédelemnek, a jövedelemtermelő-képességnek, emellett a tájban tárolt készlet abban is segít, hogy az élet, ami a vízhez kötött, visszatelepülhessen a holtágba és környezetébe – fejtette ki Hubai Imre államtitkár, majd kiemelte, hogy a vízügy civil kezdeményezésre javasolta az üres holtág feltöltését.
Hozzátette, hogy az aszály és a rendkívüli vízhiány ellenére minden öntözési igényt ki tudnak elégíteni, ezért az aszályvédelmi akcióterven belül volt többletvízkészlet és forrás is a projektre.
A sajtótájékoztatón az államtitkár több, a kormány által biztosított projektről is beszámolt, melyekkel biztosítják az öntözést Magyarországon, valamint a természetet is védik az aszálytól.
Csőrös Krisztián, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója kiemelte, hogy a Sebes-Körös holtág feltöltése biztosítja azt a vízigényt, amit a mezőgazdaság tud hasznosítani. Nem biztos, hogy az öntözésre kell ebben az esetben gondolni, hanem a talajban tárolt vízkészlet növeléséről, amit a növények utána hasznosítanak. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a talajvízkészlet növekedése az a változás, amit magával hoz ez a projekt, de a vadállomány itatása is kiemelendő.
