Az utóbbi hetekben több nagyobb zivatar és áztató eső is volt a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén. A csapadék hatására újra kizöldültek a szikes rétek, megsarjadtak a löszgyepek.
A nyár végi esők hatására a puszta új életre kelt. Az aszályos és kánikulai hőséget hozó nyár után végre megmozdul az élővilág. Az egyszikűek ilyenkor jellemzően megfakadnak. A szikesek esetében ez főként a réti ecsetpázsitot és a fehér tippant jelenti. Ami a kétszikűeket illeti, a szikes réteken kibontja virágait a magyar sóvirág. A löszgyepeken a barázdált és a pusztai csenkesz szokott megeredni és ilyenkor gyakran sarjúvirágzásba kezd a ligeti zsálya és az ebfojtó müge, ritkábban a koloncos legyezőfű és az osztrák zsálya is. Az idei szárazságnak köszönhetően a hasznos tisztesfű és a jakabnapi aggófű is most van csúcsvirágzásban. Ha a talaj kellőképpen átázik az őszi esőktől, akkor bújnak csak elő a vetővirágok. Bízunk benne, hogy némi további csapadék esetén talán megpillanthatjuk a sárga virágokat.
Az augusztusi esők a területek természetvédelmi szempontú kezelésére is jelentős hatással vannak, hiszen új legelők képződtek. A megsarjadó ecsetpázsit levélzete a talaj közelében van, így ha olyan területre mennek rá az állatok, amit korábban nem legeltek, akkor a régi, avaros füvet is elfogyasztják azért, hogy hozzájussanak az alatta megbújó friss, zöld hajtásokhoz. Ezzel megnyitják, letisztítják a területet, fokozva annak vitalitását. A következő évben nem csak tiszta kaszáló, vagy jó legelő lesz a területen, de kedvező költőhelyet találhatnak majd itt a bíbicek, a nagy godák és a piroslábú cankók. A löszgyepek avarosodásának megfékezésére is ez az egyik legjobb időszak, akár őszi tisztító kaszálásokkal vagy legeltetéssel. Továbbá fontos, hogy ahol szívesen legel, ezért sokat tartózkodik a legelő állat ott több lesz a trágya is, ami a terület növényei mellett a rovarvilága számára is létfontosságú. A rovaroknak pedig az őket fogyasztó pusztai énekesmadarak és más rovarevők örülnek leginkább. A ragadozó madarak is hasznot húznak a legeltetésből, mivel könnyebben észrevehetik a prédáikat az alacsonyabb gyepben.
A szabadjára eresztett gulya magától kifejezetten a jól sarjadó nagy kiterjedésű szikes réteket választja legelésre. A fakó ürmösben egyetlen állat sem legel. Legeltetett és nem legeltetett szikes rét. A villanykarám vonalából készült kép jól illusztrálja, hogyan ritkítja és frissíti fel a legelés a rétek ecsetpázsitos és sóvirágos gyepét.
Forrás: kmnp.hu
